Légből kapott ötlettel győzött a Velencei Biennálé magyar résztvevője

Képző

Tizenhárom pályázat közül választotta ki a zsűri Koronczi Endre Pneuma Cosmic című projektjét, mely a 2026-ban nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonjában képviseli hazánk alkotóit. A három részből álló projekt egyik eleménél a Magyar Tudományos Akadémia régi szellőzőrendszerének darabjait használja a művész.

A Pneuma Cosmic installációs elemei. Fotó: Koronczi Endre
A Pneuma Cosmic installációs elemei. Fotó: Koronczi Endre

Idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a Velencei Biennálé nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója azt a tervezetet, amely a jövő évi Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában lesz látható. A tavaly szeptember 30-án megjelent felhívásra tizenhárom érvényes pályázat érkezett, melyeket február 6-án a Ludwig Múzeumban mutattak be. A zsűri Cserhalmi Luca kurátor és Koronczi Endre képzőművész Pneuma Cosmic című pályázatát nyilvánította nyertesnek. 

Koronczi Endre évtizedek óta foglalkozik világunk egyik meghatározó eleme, a légáramlás reprezentációjának művészi lehetőségeivel. A Pneuma Cosmic című projektjének alapja egy fiktív kutatás, mely a világ egészét kitöltő, légmozgásként megmutatkozó kozmikus lehelet megjelenési formáit tárja fel. Ennek folyamán a tudományos kutatások logikája és a mélyen metaforikus, asszociatív gondolatpárhuzamok egyaránt megjelennek. A kiállítás a légmozgás és a gondolati világ között állít párhuzamot, felhívva a figyelmet a környezetünk intuitív megéléséből fakadó tapasztalatok komplexitására.

A projekt Bennszorult lélegzet című, nagyszabású installációja a hazai tudományosság és szellemi élet legfontosabb történeti színteréhez kapcsolódik. Az installációban megjelenő szokatlan formájú fémtárgyak eredetileg a megalapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia felújítás alatt álló műemlék épületéből kibontott szellőzőrendszer részei voltak.

A légzésre, légmozgásra utaló további kiállítási elemek – mint a természeti jelenségekről készült videófelvételek, az érzékelés határait feszegető lélegző fal installáció, a Végtelen türelem vagy a Balogh Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző által komponált helyspecifikus hangelemek – gazdagítják az érzékekre és az értelemre egyszerre ható, a kiállítótér adottságait használó komplex művet. 

A kiállítás erénye, hogy a kiérlelt, személyes koncepción túlmutatóan szorosan kapcsolódik a kortárs környezetesztétikai és környezetpszichológiai diskurzusokhoz is, felhívva a figyelmet a levegőhöz és a szellemi/természeti környezetünkhöz való elmélyültebb viszonyunk fontosságára – hangsúlyozták a döntnökök.

A bírálóbizottság tagjai

Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennálé Irodája vezetője, dr. Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója (a zsűri elnöke), Kopeczky Róna művészettörténész, a 2024. évi Velencei Képzőművészeti Biennálé Magyar Pavilonja kurátora, Sturcz János művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára, az 1999. évi Velencei Képzőművészeti Biennálé nemzeti biztosa, Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgató-helyettese, Vízi Katalin művészettörténész, a Modem Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója.