A legnagyobb szabadulóművész

Harry Houdini Weisz Erik néven született 1874-ben Weisz Májer Sámuel rabbi, jogtanácsos és Steiner Cecília negyedik gyermekeként a VII. kerület közepén, a mai Wesselényi és Csengery utca sarkán. A család kivándorolt Amerikába, és Wisconsin államban, Appleton városban telepedtek le. Houdini fiatal srácként volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben.

A Houdini nevet tizenhét éves korában kezdte használni a francia bűvész, Jean Eug?ne Robert-Houdin neve után, aki igen nagy hatással volt rá. Barátja, Jack Hayman mondta neki, hogy ha hozzáad a Houdin névhez egy i betűt, az franciául azt jelenti: ?mint Houdin?, a nagy mágus. Idősebb korában Houdini kijelentette, hogy új nevének első része, a ?Harry? tiszteletadás volt Harry Kellarnek, akit Houdini nagyon csodált. Mindazonáltal valószínűbb, hogy a ?Harry? a gyermekkori ?Ehrie? becenévből ered.

Még gyermekként Theo testvérével szemtanúja és nézője lehetett egy ?spirituális? jellegű előadásnak, amelyben a megbilincselt előadó egy lezárt láda belsejéből mintha szellemekkel kommunikált volna. A testvérek fiatal koruk ellenére szkeptikusak voltak a produkció valóságtartalmát illetően. Ez után az előadás után születhetett meg a kis Erik Houdini fejében a szabadulószámok elmélete, ötlete, amelyről személyes naplójában is írt akkoriban. Tizenhét évesen elhagyta az appletoni házat, és szerencsét próbált karneválokon, de hamarosan visszatért a szüleihez. Fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott stb., ugyanakkor gyakorolta a karneváli művészektől ellesett mutatványokat, kártyatrükköket próbálgatott, hiszen eldöntötte, hogy ő lesz a nagy kártyamanipulátor, a ?kártyakirály?.

Az igazi fordulópontot és a sikerkorszakot csak a századforduló hozta meg Houdini számára. Kitalálta a ?kényszerzubbonyból való kiszabadulás? ötletét, amelyet szinte bárhol képes volt bemutatni. Houdini 1900 júniusában szinte mindent feladva, szerződés nélkül, és óriásit kockáztatva elhagyta az Egyesült Államokat, és Angliába ment, ahol bemutatta szabadulószámát. A média felkapta a nevét, hihetetlen népszerűséget szerzett, persze a hirtelen jött európai hírnévről a tengeren túlon is értesültek. Érdekes, hogy őt ? sokakkal szemben ? Európa és nem Amerika tette igazi világsztárrá. Elindult európai hódító útjára ?Houdini, the elusive American? (?Houdini, a megfejthetetlen amerikai?), és csúcsgázsikat kapott, heti 60 fontot. A mágus 1900 szeptemberében Berlinben több mint 300 rendőr előtt meztelenre vetkőzve hat perc alatt szabadult ki a bilincsek fogságából ? a helyi hatóság nagy döbbenetére.

?Houdini, a bilincskirály? több európai országban is ? Anglia, Skócia, Németország, Franciaország, Oroszország ? felhívta magára a publikum és a helyi hatóságok figyelmét bámulatos produkcióival. Igen különösnek mondható az 1903-as moszkvai eset. Tudni kell, hogy Oroszország abban az időben nem volt valami barátságos térség a zsidóság számára. Az 1771-ben épült Butirka börtön ? annak ellenére, hogy szinte Moszkva belvárosában helyezkedik el ? igencsak el van dugva a nyilvánosság elől, sőt semmilyen adat nem volt róla sokáig, pedig valójában az egyik legerősebb, legrégibb börtöne Oroszországnak. Houdinit itt, a dermesztő téli hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc elteltével kiszabadult a helyi hatóságok nem túl nagy örömére, de annál nagyobb meglepődésére. Ez a mutatványa talán a legkülönösebb volt mind közül, már csak a furcsa helyszín és a zord körülmények miatt is. Az itteni, egyhónapos szerződésből négyhónapos periódus lett a nagy népszerűségének köszönhetően. A valamikori börtön ma már turistalátványosság, ahol megtekinthetők ennek a produkciónak az egyes kellékei is.

A hiedelmek szerint a McGill Egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki egyet minden figyelmeztetés nélkül. Ez akkor komolyabb problémát nem okozott neki, de mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant. Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladása volt, amellyel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni, az egyetemen történtek után pedig nem sokkal később, 1926. október 31-én 52 évesen meghalt.

Houdinit kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek, csak a mester tudta a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi Hírességek sétányán.

A Magyar Hollywood Tanács megemlékezésére egy különleges helyen, a David Merlini szabadulóművész által megalapított Houdini Házban került sor a budai Várban.