Lehet, hogy Rembrandt másolta az Éjjeli őrjárat kutyáját?

Rembrandt van Rijn (1606–1669) németalföldi festőóriás az Éjjeli őrjárat című remekművén egy másik művésztől másolhatta a kutya alakját – közölte szeptember 23-án Anne Lenders, az amszterdami Rijksmuseum kurátora.

024_2481052.jpg
Rembrandt Éjjeli őrjárat festménye a Rijksmuseumban. Fotó: Mattes René / Hemis.fr / Hemis via AFP

Mint mondta, szinte véletlenül vette észre, hogy a festményen látható kutya szinte azonos másolata egy 1619-ben tintával készült rajznak, amely a holland Adriaen van de Venne (1590–1662) festőművész kezét dicséri.

„Nem kerestem, valóban meglepetés volt” – nyilatkozott Lenders abból a teremből, ahol jelenleg az Éjjeli őrjárat átfogó restaurálása zajlik.

Elmondta, hogy a dél-hollandiai Zeeuws múzeumban akadt meg a szeme Van de Venne rajzán, amellyel Jacob Cats költő egyik kötetét illusztrálta. Az eredeti rajz a Rijksmuseum kollekciójában van.

„A hasonlóság olyan mértékű, hogy arra gondoltam, (Rembrandt) biztos ihletként felhasználta” – fűzte hozzá.

Ebből kiindulva Adriaen van de Venne és Rembrandt művein összevetették a két kutya ábrázolását, és számos hasonlóságot találtak, bár nem egy különbséget is. A festményről készített speciális röntgenfelvételek pedig azt mutatták, hogy az Éjjeli őrjárat korai vázlatán a kutya alakja még jobban hasonlít Van de Venne rajzára.

„A fej pontosan ugyanolyan szögben fordul el, kissé nyitott szájjal (...) Mindkét kutyának hosszú szőre van, és füleik egyaránt teljesen függőlegesek” – közölte Lenders.

A mostani felfedezés mindössze egy a sok közül, amelyet az 1642-ben készült Éjjeli őrjárat 2019-ben indult és várhatóan még évekig eltartó restaurálási projektjének keretében tettek.

Ez is érdekelheti

Kiállítás nyílt az Első Magyar Festészeti Akadémia olasz alapítójáról

Giacomo Marastoni 1804-ben született Velencében, 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol tíz év múlva megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A BTM Vármúzeumában nyílt kiállítás bemutatja a művész családját és tanulmányait, életútját Velencétől Pestig.

A kínai agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumba mennek

A Szépművészeti Múzeumban mások mellett kínai agyagkatonákat, William Blake munkásságát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig Fényes Adolf és Tihanyi Lajos műveit láthatja a közönség a következő fél évben.

Barcsay öröksége: fegyelem vagy érzékiség?

Most közel száz alkotáson fedezhetjük fel Barcsay Jenő alapvető kérdését: hogyan lehet a fegyelmet és az érzékiséget, a tudományos pontosságot és a művészi költőiséget egyszerre érvényesíteni?