?Az Operettszínház egy olyan zenés népszínház, mely két fontos dolgot is szem előtt tart: színházi kalandokat folytatunk, miközben a közönséget szórakoztatjuk és értéket képviselünk.? ? tette hozzá a Csínom Palkó rendezője.
A Budapesti Operettszínház művészeti vezetője azt is kiemelte, hogy egy-egy premier kapcsán általában két út közül választanak: vagy nagyon komoly hagyománnyal, értékkel bíró darabot, vagy új magyar illetve külföldi produkciót mutatnak be.
?Ezúttal olyan hagyományokban gazdag zenés előadást kerestünk, mely új produkció is lehet egyben. A Csínom Palkó az 1950-es években született mű, a XX. század egyik legizgalmasabb zeneszerzőjének tollából. Farkas Ferenc ebben az operettben korabeli kuruc dallamokat is felhasznált a XVIII. század elejéről.?
A rendező úgy gondolta, hogy izgalmas lenne, ha jelen valóságunk is felbukkanna a darabban, ezért aktualizálták a történetet.
?A történet szerint egy színházi társulat Brüsszelbe utazik, hogy bemutassa a magyar történelem egy részét, és a kuruc korból ránk maradt hagyományokat. A színészek között fiatal és idősebb művészek is megtalálhatók, rendezőjük pedig úgy gondolja, hogy a brüsszeli versenykiírásnak leginkább a Csínom Palkó felel meg ? mondta el Kerényi Miklós Gábor.
A művészeti vezető azt is hozzátette, hogy a Csínom Palkóval színháztörténelmet is írnak az Operettszínházban: először játszik egy színpadon Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika és Kállay Bori, kiegészülve a fiatalabb generációt képviselő Szabó. P Szilveszterrel, Kerényi Miklós Mátéval és Gömöri András Mátéval a főbb szerepekben.
A Csínom Palkót átdolgozta és a keretjátékot írta Lőrinczy Attila, a koreográfus Román Sándor, a díszlettervező Gyarmathy Ágnes, a jelmeztervező Rátkai Erzsébet. Az eredeti szöveget és dalszöveget Dékány András dolgozta át. Az előadás rendezője Kerényi Miklós Gábor, KERO.
