Lemásolták a hun üstöt

Kultpol

Belényesy Károly, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészeti igazgatója szerint a KÖSZ és  a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében az idei ásatási szezonban eddig 700 ezer négyzetmétert tártak fel. Az ásatások 120 helyszínen folynak, s 3000-en vesznek részt a feltárásokban. Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója emblematikusnak nevezte a hun üstöt, amely kultikus jelentőségű tárgy, s szakrális eseményekkor használták.

Honti Szilvia ásatásvezető régész elmondta, hogy a hun üst a 67-es számú úthoz kapcsolódó feltárások során került elő Rádpusztáról. A térségben 1999 és 2006 között folytak a feltárások, s a rézüst mintegy végszóra, a feltárás utolsó hónapjában került elő egy olyan lelőhelyen, amelyről tudták, hogy ott nagyon gazdag római és középkori leletanyag várható. A hun üst meglepetést jelentett, hiszen ez volt az egyetlen, V. századból származó tárgy ezen a területen.

"Ez is azt bizonyítja, hogy az üst különleges jelentőséggel bírt. Valahogy elrejtették, elásták felhasználás után, egy kicsit össze van roppanva, s van egy kis öntéshibája is, ennek ellenére eltemették. Maga az eltemetés is különleges esemény lehetett" - magyarázta a régész. Ismertetése szerint Magyarországon korábban négy hun üst volt ismert, amely mind véletlenül került elő. Az ötödik az egyetlen, amelyet ásatások során tártak fel, így  a régészek reményei szerint a segítségével többet tudhatnak meg a hun üstökről. "Egy vászondarabba tekerték be, ennek maradványai megmaradtak az edény réseiben. A fém megőrzi a textíliát, amely a földben egyébként elpusztulna" - tette hozzá Honti Szilvia.

A 60 centiméter magas, 22 kilogramm súlyú, gazdagon díszített edény szinte teljesen ép állapotban került elő egy 1 méter mélységű gödör aljából. Az üstöt egy darabból öntötték, két fogóját 3-3 levélminta díszítette, amely egy kivételével épen maradt, s levélminta díszíti az üst peremét is. A különleges kivitelezés alapján valószínűsíthető, hogy áldozati eseményeken használták.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. székházában a hun üst másolata mellett az őskortól a középkorig tartó időszakot felölelő leletegyüttes látható. Az újkőkorból és a rézkorból, az i.e. 5500-2800 periódusból származó leletek az M1 és M3 autópálya nyomvonalán kerültek elő. A leletek között szerepel egyebek közt egy fej nélküli női alakot mintázó agyagplasztika: a hegedűalakú test felső részén kis lyuk található,  bizonyos szertartások alkalmával a fejet ebbe helyezték.

Kiállítottak római kori  sírleleteket, amelyek Szőny belvárosának tereprendezési munkálatai során kerültek elő: így illatszertartó edénykét és színezett üvegpasztából készített karperecet, valamint egy korongolt korsót. Középkori kútban találták az M3-as autópálya nyomvonaláról, a Polgár - Piócás-dűlőről a XVII-XVIII. századból származó fémleleteket - a keskeny egyélű vaskardot, a három horgos vascsáklyát és a tompított végű vassarlót, amit szintén kiállítottak a hun üst mellett.