A négylábú női teniszező, avagy lemezborítók, amelyeket a sport ihletett

Popkult

A pop nem olimpiai sportág, de a popkultúra már évtizedek óta ott van a görög eredetű viadal nyitó- és záróeseményein. Sőt, a sportok ott vannak az albumborítókon is. Íme hét sportág, amelyek a popzenekarok fantáziáját is megmozgatták, és a lemezborítókon is megjelentek, meglehetősen szabad, rock and rollos felfogásban.

Futás
Madness: Keep Moving (1984)


A Keep Moving a skát édeskés zongorapoppal keverő Madness ötödik stúdióalbuma, amely a brit albumlistán a 6. helyen végzett, és mindkét kislemez dala (Michael Caine, One Better Day) bekerült a top 20-ba. Az album címét az 1970-ben bemutatott Ágyban ülve című posztapokaliptikus moziból kölcsönözte a zenekar, és így már nem is meglepő az album néhol melankolikus hangszerelése. A Keep Moving borítója a Stiff kiadó főnöke, Dave Robinson ötletére épült, hogy a lemez utaljon a közelgő, Los Angeles-i olimpiára. Persze nem egy sportlemezről van szó, de a Michael Caine című dalnak sincs köze a színészhez, valójában egy álnéven élő IRA-informátorról szól.

Kerékpározás
Kraftwerk: Tour The France (2003)

A popkultúrában kerékpárral is végig lehet száguldani a Pokolba vezető országúton, és ha reggelig tekernénk, akkor sem érnénk végig a rock & roll és a kerékpár viszonyát szóló dalok felsorolásával. A Pink Floyd már 1967-ben megidézte a biciklit a Bike című Syd Barrett-látomással, a Nazareth is megemlékezett a kétkerekűről a My White Bicycle című számukban. A leghíresebb bringás dal talán a Queen Bicycle Race című 1978-as felvétele, de szájára vette a kerékpárt a Madness is a Riding On My Bike című kupléjával, és ott a Red Hot Chili Peppers Bicycle Songja, és ott van a kerékpárversenyeknek egész albumot szentelő Kraftwerk Tour de France albuma, amelynek coverét egy, a Népstadiont népszerűsítő, 1953-as magyar bélyeg ihlette. A borító designja a zenekart országúti kerékpárokon ábrázolta, a francia nemzeti zászlóval. Ez az album a valaha készült egyik legsportosabb kompozíció, nincs mellébeszélés, csak bringázás, az Aerodynamik című dal is hitelesen imitálja magát a pedálozás ritmikáját.

Szörf
Beach Boys: Surfin' Safari (1962)

A Beach Boys eleve szörfös csapat volt, már az első daluk, a Surfin' Safari is a korszak divatos sportőrületéről, a szörfről szólt. A zenekart alapító Wilson testvérek apja, Murry lett a menedzserük, aki beküldött  egy demót a Capitol Recordsnak, a kiadó pedig azonnal leszerződtette a Beach Boyst, és kiadta a demóról kimásolt Surfin’ Safari és 409 című dalokat kislemezen. Már ennek a borítóján is szörfdeszkával pózolnak a zenekar tagjai, ahogy a később elkészült albumborítón is, de ott már tengerparti környezetben, a Malibutól északra található Paradise Cove-nál. A képet a Capitol házi fotósa, Kenneth Veeder készítette. A Beach Boysra olyannyira jellemző volt a szörfös tematika, hogy három hónappal a Surfin' Safari megjelenése után már el is döntötték, hogy a második albumuk, a Surfin' U.S.A is hasonlóan a szörfös koncepcióra épül majd.

Úszás
Blur: The Ballad Of Darren (2023)

A Blur visszatérő, lounge-pop jellegű dalokat tartalmazó albumának borítóján egy férfit látunk, aki egyedül úszik a skóciai Gourockban található úszómedencében. Az album coverfotóját Martin Parr készítette.  Számos tengerparti nyaralóhelyen látunk ilyet: bár közel a tenger, de az apartmannak vagy a hotelnek van saját medencéje, amelyből a tengerre látni. Az úszó előtt ott a végtelen veszélyt rejtő tenger, de a medencében úszni afféle biztonsági játék. A Blur szereti a strandolást, a debütáló 1991-es Leisure albumuk covere szintén uszodás felvétel. Virágokkal díszített úszósapkában látunk egy nőt, aki nem versenyez, inkább csak pózol, hiszen a virágos sapka egyébként is rontaná a részidejét, még akkor is, ha az album megjelenésének idején még nem találták fel a cápadresszeket.

Futball
Oasis: Definitely Maybe (1994)

A 30 éve megjelent Definitely Maybe albumborítójáról napokig szüretelhetnek azok, akiknek a populáris kultúra olyan, mint valami vallás. Tegyük hozzá, hasonlóan, mint a Beatles Sergent Peppers coverén, itt is vannak helyi hősök, focilegendák. A Beatles kultikus borítóján egyetlen focistát találunk, a liverpooli Albert Stubbinst, a Liverpool FC középcsatárát, míg az Oasis enteriőrjén már két focista is látható. Az egyik George Best, aranylabdás, BEK-győztes, kétszeres angol bajnok  labdarúgó, aki a legsikeresebb éveit a Manchester Unitednél töltötte. Hogy egyensúlyt teremtsenek az energetikai térben, a falon látható még Rodney Marsh portréja is, aki a rivális Manchester City játékosa volt. A csatár 1971 és 1973 között kilencszer volt válogatott, és ebben az időben (1972–74) játszott a Manchester Cityben is. A hétszeres platinalemezes Definitely Maybe is kupagyőztes, minden idők leggyorsabban eladott debütáló nagylemeze volt az Egyesült Királyságban.

Tenisz
Blonde Redhead: 23 (2007)

A titokzatos című 23 a Blonde Redhead nevű amerikai alternatív rockzenekar hetedik, 2007-ben megjelent stúdióalbuma. A kamararockos, dream popos  album borítóján egy  pin-up karakterű, teniszező hölgy látható, akinek meglepő módon négy (!) lába van. A covert a popszürrealizmus egyik legismertebb alakja, a Los Angelesben alkotó Alex Gross készítette, ő tervezte Murakami Haruki nemzetközi bestsellerének, a Sötétedés után (After Dark) című könyvnek a borítóját is.

A 2006-ban megjelent The Art of Alex Gross című monográfiához a cyberpunk-irodalom egyik kulcsfigurája, Bruce Sterling írt bevezetőt. A teniszező hölgy képe lehet, hogy popszürrealista, ugyanakkor nem nehéz elképzelnünk egy  felgyorsított jelenetet, amikor is olyan gyorsan teniszezik valaki, hogy úgy tűnik, mintha négy lába lenne. A Blonde Redhead álomszerű zenéje afféle túlvilági popcsemege, így nemigen alkalmas arra, hogy teniszedzés közben hallgassuk, de a tenisz és az álom kapcsolata sem új keletű, gondoljunk csak Antonioni Nagyításának egyik híres jelenetére, a labda nélküli teniszezésre.

Ökölvívás
Boxer: Below the Belt (1976)

A Boxer zenekar nem viccel, már a nevében is utal az egyik legférfiasabb sportra, az ökölvívásra. És hogy mennyire macsó bandáról van szó, arról leginkább a bemutatkozó albumuk, a Below the Belt borítója árulkodik. Ma már ez a cover nem jelenhetne meg… Egy meztelen nőt látunk széttartott lábakkal, az intim testrészét bokszkesztyű takarja, a kesztyű pedig egy kinyújtott kézen látható. Nem éppen méltányos megközelítés a nőkkel szemben, hogy finomak legyünk, és erre még az sem ad felmentést, hogy a hetvenes évek közepén a popban egymásra licitáltak a meghökkentő, botrányos borítók.

Gondoljunk csak a Scorpions ugyanebben az időben megjelent Virgin Killer albumának coverére, amelyen egy meztelen, kiszolgáltatott, pubertáskor előtt álló lány látható megkötözve. Nem csoda, hogy már akkor is több országban betiltották az albumot, ami később alternatív borítóval jelent meg ismét. A Boxer covere is vitákat generált, hiszen inkább a nem éppen romantikus  szexre utalt, mint a sportra. A hard rockos, blues jellegű Boxer 1979-ben már éppen aláírt volna a CBS-szel egy másfél millió fontos szerződést, amikor a zenekar énekese, Mike Patto leukémiában elhunyt.