A hírhedt Gurlitt-műgyűjtemény örököse, a Berni Szépművészeti Múzeum lemond a kollekció kétes eredetű darabjainak tulajdonjogáról, még azokéról is, amelyek esetében nem bizonyított, hogy náci fosztogatásból származnak.
A svájci múzeum 2014-ben örökölte meg nagy meglepetésére Cornelius Gurlitt néhai német műgyűjtő 2012-ben felfedezett, mintegy 1600 műalkotásból álló gyűjteményét. A kollekciót a külvilág elől titkoló Gurlitt apja, Hildebrand Gurlitt a nácizmus idején Hitler egyik műkereskedője volt, és feltételezni lehetett, hogy a gyűjtemény náci harácsolásból származó műveket is tartalmaz.
A berni múzeum elfogadta az örökséget, de 2017-ben külön osztályt hozott létre a művek eredetének tisztázására, hogy az egykor zsidó tulajdonosuktól elkobzott műkincseket visszaadhassa az örökösöknek. A vizsgálatok eredményeként, Németországgal egyeztetve eddig kilenc, bizonyítottan náci fosztogatásból származó művet adtak át az örökösöknek. A múzeum pénteken közölte, hogy további 29 olyan műalkotásról mond le, amelynek „gyanús az eredete”, még ha nem is sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy annak idején nácik vették el tulajdonosától.
A 29 kétes eredetű mű közül ötöt már visszaadtak Németországnak, két művet – a német Otto Dix 1922-ben keletkezett vízfestményeit – pedig az egykori tulajdonos örököseinek adnak át. A fennmaradó 22 mű egyelőre a Berni Szépművészeti Múzeumban marad további eredetvizsgálat céljából. A múzeum tulajdonában marad 28 olyan mű, amelyről bebizonyították, hogy nem náci rablásból származik, és további 246 olyan mű is, amelyet a Gurlitt család tagjai alkottak. Az intézmény megtartja a fennmaradó 1100 alkotást is, amelyek esetében nincs kétes eredetre utaló jel.
A svájci múzeum a teljes Gurlitt-hagyatékot dokumentálta és közzétette egy online adatbankban, ahol folyamatosan publikálják az újabb eredetkutatási eredményeket is. A múzeum 2022 őszére nagyszabású kiállítást tervez az örökségből. A mások mellett Matisse, Renoir, Cézanne, Beckmann, Delacroix és Munch műveit tartalmazó rejtélyes műgyűjteményre 2012-ben bukkantak a német hatóságok egy adóellenőrzés alkalmával a remeteként élő Cornelius Gurlitt müncheni lakásában és salzburgi házában.
Nyitókép: Thomas Couture francia művész Portrait de jeune femme assise (Fiatal ülő nő portréja) című, a német nácik által elkobzott festményét a német kormány képviselőjétől Berlinben 2019. január 8-án. Az alkotást, amely Mandelnek, a francia ellenállás II. világhábrú alatt kivégzett vezető alakjának tulajdona volt, Cornelius Gurlitt német műgyűjtő tisztázatlan eredetű gyűjteményében fedezték fel. Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
