A történész könyve
Grzegorz Nowik lengyel történész, felhasználva - a háború előtti felderítésre és kémelhárításra vonatkozó - nemrég véletlenül felfedezett iratokat, számos eredeti és szenzációs tézist állít fel az 1919-1920-as lengyel-bolsevik háború lefolyására vonatkozóan. Mint kiderült, Lengyelország azért lett győztes a háborúban, mert a lengyel kriptológusok a Vörös Hadsereg legtitkosabb rejtjeleit is feltörték. Ennek köszönhetően az 1920-as lengyel-bolsevik háború idején Józef Pisudski tudott az ellenség minden lépéséről, a háború végén a lengyel kriptológusok gyorsabban megfejtették a rejtjeles táviratokat, mint maguk az oroszok.
E történet hősei - 20 évvel azelőtt, hogy a lengyel kémelhárítás megfejtette a híres Enigma kódjait - az osztrák-magyar hadseregből jövő tisztek, a lengyel rádiós felderítés megszervezői voltak: Karol Bołdeskuł őrnagy, Józef Stanslicki százados, Franciszek Cehak főhadnagy, Franciszek Pokorny százados.
A lengyel kriptógráfiának jelentős magyar vonatkozásai voltak. Franciszek Cehak a lengyel Kriptográfiai Osztály tisztje volt, ő fordította magyar nyelvből (és feltehetően a kódokat is megfejtette) Kun Béla és a bolsevik Oroszország közötti 1919-es levelezést. A magyarországi forradalom leverését követően a lengyel katonai attache irodáján dolgozott Budapesten, ahol továbbra is a felderítés és a rádiós felderítés ügyeivel foglalkozott. Tökéletesen tudott magyarul, mivel az első világháború során magyar egységeknél szolgált.
Franciszek Pokorny a húszas évek végén a lengyel Kriptográfiai Osztály főnöke volt. Az ő idejében kezdődtek meg az erőfeszítések az ENIGMA (a német katonai rejtjelező rendszer) megfejtésére, többek között ő szervezett a Poznani Egyetemen kriptográfiai kurzust a kiemelkedő diákok számára, akik később feltörték az ENIGMÁt.
Franciszek Pokorny a magyar felderítés tisztje, Pokorny Hermann unokatestvére volt. Pokorny Hermann - 1918-ig egyike volt az osztrák-magyar rádiós felderítés orosz szekciója legkiválóbb kriptoanalitikusainak. 1918-tól többek között a magyar rádiós felderítést és a kriptográfiai irodát szervezte Budapesten. Érdekes kérdés, hogy vajon a két unokatestvér - Franciszek és Hermann - kapcsolata csupán családi jellegű volt-e? Vagy esetleg befolyással volt a lengyel és a magyar katonai felderítés közötti kapcsolatokra is?
Az előadás helyszíne és időpontja:
2005. november 22-én (kedd), 17 óra.
a Hadtörténeti Múzeum dísztermében, 1014 Bp., Tóth Árpád sétány 40.
A beszélgetést vezeti: Dr. Héjja István ezredes a ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar oktatója, a Hadtudományi Társaság tagja
/az előadás lengyel nyelvű, magyar tolmácsolással/.
Az előadás előtt 16.00 órától csoportos tárlatlátogatás a VARSÓ 1944 - Életképek a varsói felkelésről c. kiállításon, a Hadtörténeti Múzeum földszinti kiállítótermében.
