Lengyelfi Miklós, a Magyar Televízió legendás zenei szerkesztője és rendezője, 94 éves korában, 2024. november 16-án hunyt el. Neve örökre összeforrt a magyar zenei élet és televíziózás történetével. Lengyelfi Sopronban született 1930. február 7-én, tanulmányait a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban kezdte, majd Budapesten folytatta: muzeológiai diplomáját az ELTE bölcsészkarán szerezte, drámatörténet és dramaturgiai másoddiplomáját pedig a Színművészeti Főiskolán. Fiatal éveit Siófokon, szülei házában töltötte, ahová később feleségével visszatért, és ahol 2022-ben díszpolgárrá választották.
Lengyelfi pályafutása szerteágazó volt. Hivatásos táncosként kezdett az Állami Népi Együttesben, majd tanársegédként tanított a Színművészeti Főiskolán, valamint óraadó tanárként az Állami Balettintézetben. A Népművelési Minisztérium főelőadójaként, később az Országos Rendező Iroda dramaturgjaként is dolgozott. Az 1970-es években a Dél-balatoni Kulturális Központ művészeti igazgatójaként másfél évig szervezte a térség kulturális életét.
A Magyar Televíziónál 1964-ben kezdett dolgozni, ahol három évtized alatt több mint másfél ezer zenei és szórakoztató műsort, dokumentumfilmet, versenyt és vetélkedőt készített, köztük olyan emlékezetes produkciókat, mint a Röpülj páva, a Nyílik a rózsa és a Vasárnapi muzsika. Az 1980-as években a nóta és népzene központi szerepet kapott műsorain keresztül, beleértve a Két évszázad népies műdalai című sorozatot is, amelyhez ő írta a forgatókönyvet, majd a témában 2001-ben könyv is megjelent.
Lengyelfi közvetítő szerepe nemzetközi színtéren is megmutatkozott. Az operett nagy tisztelőjeként a Kálmán Imre-hagyományokat ápolta, a komponista születésének 100. évfordulójára készült élő adást 12 országban közvetítették. A Magyar Tudományos Akadémia és a Népművelési Intézet támogatásával rendezte meg a 13 részes Magyarországi néptáncok című sorozatot, és a Siófoki Alkotók Körének alapító tagjaként, a városi Értéktár Bizottság elnökeként életének utolsó éveiben is aktívan gazdagította a magyar kulturális örökséget.
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, köztük a Kiváló Népművelő címmel, Erkel-díjjal, Béres Ferenc-emlékplakettel, a Cselényi-gyűrűvel és televíziós nívódíjakkal. Írásai számos folyóiratban jelentek meg, többek között az Új Balatonban, melynek munkatársa volt. Később a Siófoki Hírekben is publikált, különösen a Kálmán Imre-évfordulók kapcsán osztotta meg emlékeit.
Lengyelfi Miklós halálával nemcsak egy elismert televíziós szerkesztőt veszített el a magyar média, hanem egy olyan embert is, aki munkásságával és személyes elköteleződésével a magyar zenei és kulturális hagyományok megőrzéséért és megújításáért dolgozott. Életútja példaértékű, öröksége mély nyomot hagyott a magyar televíziózás és zenei kultúra történetében, emlékezetét munkái, írásai és Siófok városához való kötődése őrzi.
