Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Habsburg Ottó-hagyatékról tájékoztatta a bizottság tagjait és a sajtó jelenlévő munkatársait. Elmondta: Habsburg Károly főherceg javasolta a magyar kormány részére egy archívum létrehozását, melynek célja az utolsó osztrák-magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékának gondozása. A Habsburg család eredetileg a ? 10?15 helyszínen tárolt, széttagolt, 180 dobozból álló ? hagyaték elhelyezését két helyszínen javasolta: a budai Várban vagy az Ausztriában található Klosterneuburg-i Monostorban. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 májusában egyeztetett Habsburg Károly főherceggel, és az a döntés született, hogy a Budavári Palota egy része ad helyet az archívumnak ? ezt egy 2016. márciusi kormányhatározat rögzíti.
Az archívum (tudományos kutató- és konferenciaközpont) méltó módon kezeli, gondozza majd a hagyatékot, kiemelt tevékenységének tekintve a hagyaték tudományos kutatásának elősegítését. A hagyaték egységes gyűjteménnyé rendezése, megóvása és kutathatóságának biztosítása is cél az archívum létrehozásával ? mondta Latorcai Csaba.
A kormány döntésének végrehajtása érdekében 2016. március 17-én személyesen egyeztettek Habsburg Ottó leszármazottaival ? itt együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak, melynek tartalma többek között az, hogy:
- létrehozzák a Habsburg Ottó Archívumot,
- a hagyaték kezelését 99 évre a tulajdonosok átengedik az archívumnak,
- a kormány vállalja az archívum létrehozásának és működtetésének finanszírozását.
A Habsburg Ottó-hagyaték részét képezik a különböző nyelven megjelent politikai cikkei, kiadott könyvei, könyvgyűjteménye, az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetései alapján készült tanulmányok és munkák (1960?2010), az Európai Parlamentben végzett húszévnyi munkájának beszámolói, levelezése, személyes tárgyai, kitüntetései ? köztük kétezer darab díszpolgári cím ?, valamint film- és fényképarchívum.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos ismertetett egy Miniszterelnökség által megrendelt közvélemény-kutatást, melyben számos, a Vár felújításával kapcsolatos kérdésre válaszoltak a megkérdezettek.
Mikor járt utoljára a Budavári Palotában?
- A vidéki és a budapesti válaszadók 38 százaléka mondta, hogy még soha nem járt a Budavári Palotában, 38,3 százaléka öt évnél régebben volt ott, egy évben belül pedig mindössze 9,9 százalékuk járt a Palotában.
- A fővárosiak 13 százaléka, a vidékiek pedig 43,6 százaléka nem járt még a Budavári Palotában.
Arra a kérdésre, volt-e a budai Várnegyed bármelyik múzeumában, a válaszadók 55 százaléka mondta azt: még sosem ? ezen belül a fővárosiak 62,7 százaléka, a vidékiek 52 százaléka nem járt még a Vár múzeumaiban.
Azok közül pedig, akik voltak már valamelyik múzeumban, 34,4 százalék mondta, hogy a Magyar Nemzeti Galériába látogatott el, míg 13,3 százalékuk a Budapesti Történeti Múzeumot kereste fel.
Hallott-e a Nemzeti Hauszmann Tervről?
- A válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel ? a budapestiek 72, a vidékiek 64 százaléka.
- Azt, hogy ez műemlék-felújítási program, 62,5 százalékuk tudta.
Egyetért-e a budai Vár felújításával?
- A válaszadók 80 százaléka mondta, hogy igen, 16,8 százaléka nem, 3,2 százaléka pedig nem válaszolt.
- A budapestiek körében ez az arány alacsonyabb: ?csak? 76,2 százalékuk értett vele egyet, míg a vidékiek 80,8 százaléka voksolt igennel.
A válaszadók azt is megjegyezték: több látogatható kulturális térre lenne szükség; többek között ez valósul majd meg a palotamúzeum kialakításával ? mondta az államtitkár. A több kulturális tér létrehozásával egyébként 29 százalék értett teljes egészében egyet, 46,9 százalékuk pedig inkább egyetértett.
Azok közül, akik már jártak a Várkert Bazárban, 86,8 százaléknak tetszik a felújítás, 13,2 százaléknak pedig nem. A budapestiek 90,9 százaléka van megelégedve a rekonstrukcióval, a vidékieknek pedig 84,3 százaléka.
A Karakas pasa tornya és a Csikós udvar megújításáról szóló tájékoztatójában L. Simon László kiemelte: a Karakas pasa tornya rendkívül elhanyagolt része a Várnak ? a mostani állapot egy 1950-es rekonstrukció eredménye, amikor is a Hunyadi udvarra vezető rámparendszer tervezése során lebontották az északi sarokbástyát. A cél úgy helyreállítani a rámpát, hogy közben a bástyát is megtartsák.
Az államtitkár elmondta: a Csikós udvar bejáratához szuvenír bolt kerül majd a lovarda tevékenységéhez kapcsolódó kínálattal, a következő szintre a spanyol lovasiskola hagyományait bemutató kiállítást terveznek, az alagsorban pedig kiszolgáló egységet (öltözőt és szociális blokkot) alakítanak ki. ?A terveket a bizottság őszi ülésszakán vitatják meg, a kivitelezések pedig legkorábban 2017 első negyedévben kezdődhetnek meg. A cél, hogy a lovardával egy időben fejezzék be a Karakas pasa tornyának rendbetételét? ? tette hozzá L. Simon László. Itt hívta fel a figyelmet az államtitkár, hogy május 20-án kerül sor a lovarda alapkőletételére.
A Csikós udvar felújítása mellett elkészül a Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület és a Lovas úti mélygarázs is. A Palota úton pedig még májusban elindul a Fővárosi Csatornázási Művek novemberig tartó beruházása, amely a száz évvel korábbi csatornaelemek elhasználódása miatt szükséges.
Sárváry István, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke a Vár megközelítéséről, a mélygarázsok helyzetéről tartott prezentációt. Mint mondta: célként fogalmazták meg a Várban élők és dolgozók, valamint az oda látogatók parkolási igényeinek kiszolgálását. Olyan megoldást szeretnének találni ? hangsúlyozta ?, amely a műemléképületek védelmét és a Várban élők nyugalmát egyaránt szolgálja.
Mélygarázs-projektek:
- a Várkert Bazár alatt található mélygarázs már elkészült, 300 férőhellyel várja a látogatókat,
- a Várgarázs 1 a Palota útnál található, négyszintes és 294 férőhelyes, 2,5 milliárd forintot fordítanak rá, és 2016. harmadik negyedévében kívánják megnyitni ? a kivitelezés már elindult, zajlik a víz- és csatornarekonstrukció,
- a Várgarázs 2 a Csikós udvarnál található, 240 férőhelyes, 4,8 milliárd forintba kerül, és három szinten várja a parkolni vágyókat,
- a Szabó Ilonka úti mélygarázs költsége 2,1 milliárd forint, négy szinten 138 férőhely található, és várhatóan 2017 negyedik negyedévében készül el ? Sárváry István megjegyezte: az egyik legfontosabb mélygarázs ez a minisztérium Várba költözése szempontjából,
- a Lovas úti mélygarázs két szinten 173 férőhellyel rendelkezik majd, összesen 2,5 milliárd forintból készül el, és 2017. első negyedévében készül el ? a tervek szerint innen lifttel fel lehet jutni a Várba.
Potzner Ferenc építész, művészettörténész a Csikós udvar felújításának előrehaladásáról számolt be. Elmondta, hogy a lovarda közbeszerzési eljárása hamarosan véget ér, megindulnak a munkálatok, illetve a Stöckl-lépcső világítási terveit is bemutatta.
Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond
