A 20. század második felének egyik legjelentősebb hazai művésze, Szabados Árpád alkotásaiból nyílik tárlat szombaton a szegedi Reök-palotában.

Szabados Árpád, a Szegeden született Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus művészetével hatalmas utat járt be. Életében az alkotás mellett kiemelt szerepe volt az oktatásnak is, több hazai és külföldi egyetemen is tanított. Alapítója volt a Magyar Nemzeti Galéria Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyének, melynek fő célja, hogy a kortárs művészet kérdéseit beépítse az alkotói folyamatokba és gondozza a tehetségeket.

Rendkívül termékeny művész volt, pályája során csaknem kilencven egyéni tárlatot rendezett és háromszáz nemzetközi, valamint hazai kiállításon vett részt. Munkássága az 1960-as évek végén indult, az 1980-as évek végéig főleg rajzok, grafikák jellemezték, majd megjelentek a festmények is.

A Reök-palotában nyíló tárlaton több mint kétszáz alkotás látható, melyek között festmény, grafika, rézkarc, fotó és linómetszet is megtalálható. Az első emeleten főként a művész életműve gerincét jelentő rajzok, grafikai munkák, valamint kísérleti műalkotások jelennek meg. Itt látható többek között egyik legmonumentálisabb műve, a csaknem tíz méter hosszú XX. századi kifestőkönyv is. A második emeleten elsősorban festményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.

A hiánypótoló életmű-kiállításon az 1970-es évektől egészen a művész haláláig láthatók alkotások. A Lét-közeli művészet című kiállítás március 22-ig tekinthető meg.