Letették a békéscsabai Munkácsy-negyed alapkövét

Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa az alapkőletételen úgy fogalmazott, hogy Békéscsaba lesz a MVP egyik legnagyobb nyertese, hiszen ez a város volt a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese.

A kormánybiztos elmondta, az első MVP-s szerződést Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben Sopronban, az utolsót 2017-ben Hódmezővásárhelyen írta alá. Az MVP teljes forrásigénye négyezermilliárd forint, amiből 1800 milliárdot már kifizettek. A Munkácsy-negyedről szólva úgy fogalmazott, arra minden magyar büszke lesz.

A békéscsabai Munkácsy-negyed központja a legtöbb eredeti Munkácsy-festménnyel rendelkező Munkácsy-múzeum lesz, amelynek megújítják az állandó kiállítását; felújítják a Munkácsy Emlékházat és az Ursziny-Beliczey-kúriát, ahol új bábszínház épül; fejlesztések lesznek a megyei könyvtár udvarán, és mások mellett megújul három híd is.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, húsz megyeszékhely közül 10 kulturális beruházást álmodott meg az MVP-ben. A békéscsabai Munkácsy-negyed ékköve lesz a városnak. Békéscsaba nemcsak a kolbász és a röplabda fellegvára lesz, hanem a dél-alföldi régió kulturális központja is.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta, 2016 elején egy műhelykonferenciát szerveztek a Munkácsy-negyedről, amelyre akkor sokan csak legyintettek. Naiv ábrándnak nevezték, hogy Békéscsabának lehet egy a pécsi Zsolnay-negyedhez hasonló kulturális központja. Az alapkőletétel és mellette számos egyéb, jelenleg is folyó beruházás bizonyítja, hogy a város fejlődik.

Szarvas Péter polgármester kifejtette, a megyeszékhely MVP-s programjait három szempont köré szervezték: javítsa a közlekedést, a város megközelíthetőségét; fejlessze a helyi ipart (iparterületek és nyomdaipari képző központ kialakítása); továbbá javítsa az életminőséget (Wenckheim-turisztikai kerékpárút, sportcsarnok felújítása). Utóbbiba tartozik a Munkácsy-negyed kialakítása is. Hangsúlyozta: a következő 1,5-2 évben zajló beruházás nemcsak infrastrukturális fejlesztést jelent, kihelyeznek a köztérre számos Munkácsy-alkotást ábrázoló művet, tervezik az Ásító inas, a Köpülő asszony és a Rőzsehordó nő festmények térbeli megjelenítését; emellett szeretnék, ha a negyedben civil szervezetek képzőművészeti eseményeket szerveznének, élettel töltve meg ezáltal a területet.

Szarvas Péter elárulta, terveik között szerepel, hogy a Munkácsy Múzeum gyűjteményét további eredeti alkotásokkal is gyarapítsák a közeljövőben.

Az MTI kérdésére válaszolva a rendezvény utáni sajtótájékoztatón a városvezető elmondta, a beruházásra szánt hárommilliárd forint hazai forrást jelent, de a területet a belváros rehabilitáció harmadik ütemének részeként egymilliárd forintnyi uniós, TOP-forrásból is fejlesztették. Herczeg Tamás hozzátette, további egymilliárd forintos igényt jeleztek a kormányzat felé, meglátják, azt megkapják-e.

Gyopáros Alpár az alapkőletétel utáni sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva elmondta, kormányzati döntés még nincs, de szándék van, hogy 5,5 milliárd forintból külterületi utakat és járdákat építsenek, illetve újítsanak fel Békéscsabán.

Herczeg Tamás hozzátette, a program hároméves lenne, első részletben jövőre 500 millió forintot kaphat a város a célra.

Fotók: MTI/Rosta Tibor