Hazai viszonylatban példa nélküli projekt zárul le 2020. január 31-én, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) valósított meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségével három év alatt 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból a Széchenyi 2020 program keretében „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” címmel.
A 2017. február 1-én elindított kiemelt projekt múzeumok és könyvtárak számára nyújtott segítséget alapkutatásokkal, módszertani fejlesztések és segédletek kidolgozásával, oktatási intézmények aktív bevonásával megvalósított múzeumi és könyvtári mintaprojektekkel, a szakmai továbbképzési rendszer fejlesztésével és a szakmai hálózatosodás lehetőségének biztosításával. Mindez azzal a céllal történt, hogy a hazai múzeumok és könyvtárak még hatékonyabban tudjanak bekapcsolódni a formális és nem formális oktatásba, és a kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogatni újfajta szolgáltatások bevezetésével, továbbá erősödjenek a nevelési-oktatási intézmények és a közgyűjtemények közötti együttműködések, az iskolák elsődleges iskolán kívüli oktatási helyszínként használják a múzeumokat és könyvtárakat. További cél volt a közgyűjtemények társadalmi hasznosságának és beágyazottságának növelése, a korszerű, látogató- és minőségközpontú szolgáltatói szemléletnek a kulturális szektor ezen szegmenseiben történő minél szélesebb körű elterjesztése.
A kulturális alapellátást segítő projekt két jól elkülöníthető komponensből állt. A könyvtári terület fejlesztése Az én könyvtáram címet kapta, A mi múzeumunk című komponens pedig a hazai múzeumi szakemberek fejlesztésére szolgált, kiemelten az iskolai oktatást kiegészítő, innovatív módszertanok elsajátítására és a közoktatással való partnerség elmélyítésére.
A projektnek, mint a múzeumi és könyvtári rendszerre kiterjedő módszertani fejlesztésnek az átfogó célja az volt, hogy a kulturális intézményrendszer az általa kínált nem formális és informális oktatási szolgáltatásokkal hatékonyan tudjon hozzájárulni a köznevelés esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítéséhez, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításához, az oktatásba való visszatérés ösztönzéséhez. A fenti célok elérése által pedig csökkenjen a korai – végzettség nélküli – iskolaelhagyók száma, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők aránya.
A három éven át zajló kiemelt projekt a múzeumi és könyvtári terület intézményeit és szakembereit készítette fel arra, hogy a közneveléssel együttműködve választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra, különös tekintettel a fiatal korosztály kultúrához való hozzáférésének növelésére, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására és a tehetségggondozásra.
A projekt szakmai megvalósítói a projekt egész futamideje alatt az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett elköteleződve végezték munkájukat.
A projekt eredményeit 2020. január 23-án sajtótájékoztatón és az ezt követő Érték, hatás, változás – 36 hónap a múzeumokért és a könyvtárakért című ünnepélyes projektzáró konferencián mutatták be a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A sajtótájékoztatón Dr. Cseri Miklós, a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket majd bemutatta a projekt kulturális területre gyakorolt hatását. A konzorciumi partnerintézmény, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fenntartójának képviseletében pedig Gy. Németh Erzsébet, Budapest Főváros Önkormányzatának humán területekért felelős főpolgármester-helyettese méltatta a példaértékű könyvtári és múzeumi együttműködéssel megvalósított országos hatókörű projektet.
A projekt objektív eredményeit és szubjektív sikertényezőit összegző videó bemutatását követően „A mi múzeumunk” című múzeumi komponens eredményeit dr. Cseri Miklós foglalta össze, „Az én könyvtáram” program által elért eredményeket pedig dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója ismertette.
Múzeumi területen 4 hiánypótló kutatás (Múzeumpedagógia Magyarországon; Múzeumi szakemberek; Szolgáltató múzeum és frontvonal menedzsment, Minőségbiztosítás), és 9 módszertani fejlesztés (Digitalizált gyűjtemények oktatási hasznosítás; A múzeumok felkészítése a társadalmileg hátrányos helyzetű csoportok kompetenciáinak fejlesztésére; Múzeumpedagógiai módszerek fejlesztése a szakképzés támogatására; Miénk a múzeum?! Módszertani útmutató a múzeumok önkéntes és IKSZ menedzsmentjéhez; Új munkatársként a múzeumban; Együttműködés, hálózatosodás; kapcsolatépítés és kapcsolattartás; A modern múzeumi interpretáció módszertana; KultúrBónusz ajánlás; Múzeumi minőségmenedzsment-rendszer javaslat kidolgozása) kidolgozása valósult meg.
Országszerte kidolgozásra került 19 modell értékű mintaprogram, melyek oktatási intézmények, mint partnerek, pedagógusjelöltek és a felsőoktatásban tanuló hallgatók bevonásával valósultak meg, és mintaadó inspirációként szolgálnak más muzeális és oktatási intézmények számára. Az Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön lezajlott 20. mintaprojekttel, a gyermekek számára múzeumpedagógiai programokon való ingyenes részvételt biztosító KultúrBónusz kísérleti programmal együtt sikerült több mint 8000 gyermeket bevonni ezen mintaprogramokba. 80 múzeum vette át a projekt keretében kidolgozott módszertanokat.
Összesen 457 kulturális területen dolgozó szakember és 315 pedagógus vett részt 52 ingyenes múzeumi továbbképzésen. A 41 múzeumi koordinátorból álló hálózat tagjainak 16 nemzetközi múzeumi konferencián, továbbá 3 belföldi és 4 külföldi múzeumi tanulmányúton volt alkalma szakmai tapasztalatszerzésre, illetve a szakképzés, a hátránykompenzáció és esélyteremtés, a tehetséggondozás, az iskolai közösségi szolgálat múzeumi támogatására irányuló jó gyakorlatok megismerésére. A megismert jó gyakorlatok és a projekt eredményeinek továbbadására a koordinátorok 410 tájékoztatót szerveztek országszerte pedagógusok és múzeumi szakemberek számára.
Széleskörű disszeminációs tevékenység keretében a három év alatt 41 szakmai módszertani esemény, köztük 6 nemzetközi workshop zajlott le, továbbá kulturális szakembereknek és pedagógusoknak szóló hiánypótló szakmai kiadványok sora (a Múzeumi iránytű sorozat 10 kötete, a mintaprojektek tanulságait bemutató 20 részes Staféta füzetek online sorozata, és a pedagógusoknak készült ötféle online kiadvány) jelent meg. A múzeumi projekthonlapon (www.amimuzeumunk.hu) ingyenesen elérhetők ezen eredmények és kiadványok, továbbá két országos bemutatókörút (Múzeumi a’la carte adatbázis, KultúrBónusz pilot program) is népszerűsítette a projekt pedagógusoknak szóló múzeumi fejlesztéseit.
Könyvtári területen a fejlesztési irányok között szerepelt az olvasásfejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása. 6 kutatást (pl. 2005 óta első olvasáskutatási és könyvtárhasználati felmérés) folytattak le és 4 módszertani fejlesztést dolgoztak ki, 20 szakértő bevonásával a köznevelést támogató könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztését támogató új könyvtári módszertan is elkészült.
Országszerte 2186 gyerek bevonásával 90 adaptálható mintaprogramot valósítottak meg a könyvtárakban, a mintaprogramok a köznevelés igényeihez igazodnak, az ország könyvtáraiban bárhol adaptálhatók a helyi igényeknek megfelelően. A fejlesztett programokban megjelennek a digitalizált közgyűjteményi tartalmak; a robotika és a programozás könyvtári lehetőségei; az internet biztonságos használata; a digitális történetmesélés, a kiterjesztett valóság, illetve a mobilapplikációk könyvtári alkalmazása is. A mintaprogramok beépülve a könyvtári szolgáltatásokba hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek és fiatalok képesek legyenek a digitális eszközök pozitív lehetőségeit kihasználni, felhasználni a fejlődésükhöz, ugyanakkor felhívni figyelmüket az esetleges, interneten előforduló veszélyekre. Ugyanakkor jelentős hangsúlyt kapott az olvasás megszerettetése, a klasszikus és kortárs gyerekirodalom népszerűsítése és a szövegértés fejlesztése. Mindemellett szempont volt a tanulótípusokra szabott egyéni tanulási módszerek figyelembe vétele is. Ezek programok nem helyettesítik a formális tanórai képzést, viszont – például gamifikációs eszközökkel - hozzájárulnak ahhoz, hogy a tananyag befogadhatóbb legyen.
A 2019 elején a projekt portálján – www.azenkonyvtaram.hu - közzétételre került programokat immár egyre több helyen gyakorlatban is adaptálják a könyvtárak, 2019-ben 106 településen 309 alkalommal 5878 diák részvételével került erre sor. A következő 3 évre – 2023-ig - pedig országosan több mint 110 könyvtár vállalta a módszertan gyakorlati alkalmazását írásos együttműködési megállapodások alapján.
A könyvtári szakemberek felkészítése illetve a projekt fejlesztéseinek megismertetése céljából 28 ingyenes továbbképzést tartottak a kulturális területen dolgozó 440 szakember számára. 103 szakmai rendezvényt, köztük 11 országos konferenciát szerveztek összesen közel 6000 könyvtáros és pedagógus részvételével olyan témákban mint a Z és alfa generáció vagy a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítása. 40 fős könyvtári szaktanácsadó hálózatot hoztak létre, melynek tagjai 407 tájékoztatót tartottak országszerte.
Országos könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampányt valósítottak meg. A módszertani ajánlásokat tartalmazó könyvsorozat első négy kötete 1500-1500 példányban jutott el a könyvtárakba, az újabb négy – a mintaprogramokat bemutató - kötet most januárban jelenik meg hasonló példányszámban. 2019 novemberében megjelent az Együtt az olvasóvá nevelésért című kötet is, mely 10000 példányban pedagógusok számára készült.
A sajtótájékoztatót követő zárókonferencia köszöntőbeszédét Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára mondta el. Kiemelte, hogy a kulturális ágazat uniós fejlesztései elsősorban az egész életen át tartó tanulásban való részvételt támogatják.
A kiemelt projekt és hatásai a múzeumi területen címmel tartott előadást dr. Cseri Miklós, a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója. A projekt könyvtári területen vállalt szerepét dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója ismertette.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) által gondozott Múzeumi iránytű kiadványsorozatnak a projekt keretében megjelenő kiadványait, illetve az ezekből megismerhető módszertani fejlesztéseit a projektmenedzser, Nagy Magdolna, a MOKK igazgatója mutatta be átfogóan. Farkas Ferenc, Az én könyvtáram program szakmai vezetője A jó gyakorlatoktól a komplex módszertani gyűjteményig – tanulást támogató könyvtári szolgáltatások címmel adott összegzést.
Ezt követően Farkas Ferenc, Az én könyvtáram program szakmai vezetőjének moderálásával zajló kerekasztal-beszélgetés során a hátránykompenzáció és a tehetséggondozás múzeumi és könyvtári támogatásának lehetséges formáit járták körül a meghívott szakemberek. Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője, dr. Komló Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatikai Intézetének adjunktusa, Pásztor Andrea, az egyik mintaprojektet megvalósító Janus Pannonius Múzeum történész, muzeológusa, Péterfi Rita, az Oktatási Hivatal Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgatója és Szu Annamária, a MOKK fejlesztési osztályvezetője vettek részt a beszélgetésben.
A kerekasztal-beszélgetés után külső és belső reflexiók hangzottak el a múzeumi és könyvtári területről érkezett szakemberektől. Az előadók a projekt keretében lezajlott múzeumi és könyvtári képzések, a megvalósított módszertani fejlesztések, a múzeumi koordinátori és könyvtári szaktanácsadói hálózat, valamint a konferenciákon szerzett tapasztalatok kapcsán foglalták össze személyes reflexióikat. A projektzáró konferencia végén Kassai Hajnal, EMMI Múzeumi Főosztályának és Szóllás Péter, az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetői mondták el zárszavukat.
A projekt ugyan 2020. január 31-én fizikailag lezárul, de ezt követően három éves fenntartási időszak veszi kezdetét, melynek során a projekt eredményeinek széles körű elterjesztése lesz a cél. A projekt eredményei hosszú távra meg fogják határozni a magyar múzeumi és könyvtári szakma fejlődésének irányát.
Az ÉRTÉK, HATÁS, VÁLTOZÁS – 36 HÓNAP A MÚZEUMOKÉRT ÉS A KÖNYVTÁRAKÉRT című projektzáró konferenciára a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósult meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ konzorciumi vezetésével és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár partneri együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
Szerző: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
Fotók: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
