"Az ókeresztény műemlék-együttes turisztikai vonzerejének növelését szolgáló beruházások keretében a hétkaréjos kápolnát, az úgynevezett Cella Septichorát, két új sírkamrát és ötvennégy római sírt tártunk fel. Találtunk négy újabb sírkamrát, felfedeztük a középkori palota maradványait és egy talajradarral feltérképeztük a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait" - mondta el Visy Zsolt, az ásatást vezető régészprofesszor.
A feltárás tisztázta, hogy milyen volt a sírkamrák szerkezete és hogy miként lehetett megközelíteni azokat. Kiderült, hogy a hétkaréjos kápolnát építői nem fejezték be, a falakon ugyanis nem volt vakolat, és hiányzott a padlót borító kövezet is. A régészek a tatárjárás idejéből származó marhalábszárban elrejtett ezüstérméket is találtak.
Az ókeresztény emlékek vonzerejének növelését célzó fejlesztés Pécs történetének legnagyobb régészeti vállalkozása volt. Az ókeresztény sírhelyek feltárása 1782-ben kezdődött, és nagyobb megszakításokkal 2006-ig tartott. Szakemberek már az 1930-as években tervezték, hogy a feltárt értékeket egy 150 ezer pengős beruházást követően átfogóan tárják a látogatók elé, az elképzelés azonban a második világháború miatt nem valósulhatott meg. Az Európa Terv Regionális Operatív Program (ROP) keretében 2004-ben nyert támogatásnak köszönhetően 2006 november végéig mintegy másfél milliárd forintot költenek arra, hogy a IV. századi kápolnákat, temetőket, sírkamrákat a lehető leglátványosabban mutathassák be az érdeklődőknek.
Látogathatóvá teszik az összes, addig feltárt ókeresztény, továbbá római kori emléket. A könnyebb bemutathatóság és a látvány fokozása érdekében feltárják és üvegmennyezettel borítják a Cella Septichorát, amely mellett felszín alatti, fűszernövényekből kialakított római kertet alakítanak ki. Az elképzelések között szerepel a helyszínek közötti átjárhatóságot biztosító utak építése, a várfal és a várfalsétány rekonstrukciója, egy szabadtéri színpad létesítése, parkolók építése, továbbá a parkosítás is.
Pécs öt ével ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel a Világörökség listára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az Aggteleki karszt, valamint a Budai vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét. A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
