A Képek Ideje - Temps d' Images Fesztivál keretében:
Light Music, Swinging Door
/ kompozíciók karmesterre-szólistára, kivetítő eszközökre és interaktív rendszerekre, táncosra és élő elektronikára
2009. február 6-7. (P-Szo) 20h
Jegyár: 1500 Ft, diákjegy: 1200 Ft, a Trafó bérlet érvényes!
Program
Thierry De Mey (B): Light Music (2004) - 20'
Darab karmesterre-szólistára, kivetítő eszközökre és interaktív rendszerekre
Szigetvári Andrea (H): Swinging Door / Lengőajtó - 30'
Darab táncosra és élő elektronikára
Egy este, két világ: interaktív zene tánccal és élő elektronikával, utána multimédia darab egy szólistára, aki egy személyben ütőhangszeres és karmester. Kivetítők, táncosok, zene és elektronika különleges találkozása ez - az élményre garancia a Rosas társulattal és a Forsythe balettal is sokat dolgozó Thierry De Mey neve és Szigetvári Andrea személye, akit a Making New Waves kortárs zenei fesztiválról ismerhet a kíváncsi közönség.
Szigetvári Andrea (H): Swinging Door / Lengőajtó - 30'
A darabhoz az inspirációt Shunryu Suzuki egyik szövege adta, ahol a légzés folyamatát lengőajtóhoz hasonlítja: "amit énnek nevezünk, az csak egy lengőajtó, ami aszerint mozog, ahogy beszívjuk és kiengedjük a levegőt. Csak mozog. Ez minden. Amikor az elméd elég tiszta és nyugodt, hogy kövesse ezt a mozgást, akkor nem létezik semmi, nincs én, nincs a világ, nincs elme, nincs test, csak a lengőajtó."
A Swinging Door forrása a torok hangzásai (beszéd, légzés) és elképzelt lengőajtók hangimitációi voltak. A darab elektroakusztikus zenei loopok, felvett hangokból előállított, különböző tempójú, periodikusan ismétlődő ritmusképletekből áll. Egy-egy zenei periódust (fordulatot) több, nem feltétlenül egyenletes szakasz alkot. Az előre felvett, átdolgozott és élőben átalakított hangok mozgását a két táncos, Ladányi Andrea és Bánki Zsolt keze vezérli, melynek pozícióját videókamera követi.
A táncosok mozdulataikkal megjelenítik a loopon belüli ritmust és karaktert. Ahogyan egy zenei periódus sok elkülönített momentumból áll, úgy a testek folyamatos mozgása is kimerevíthető kis egységekből tevődik össze. A tánc-zenész olyan táncos, aki mozdulataival (egy színkövető vezérlőrendszer segítségével) képes a loopokat elindítani, leállítani és mozgásának paramétereit (tempó, hangmagasság, hangszín) változtatni.
Közreműködik/ With the participation of: Ladányi Andrea, Bánki Zsolt
Szigetvári Andrea
Tanulmányait a varsói Fryderyk Chopin Zeneakadémián, majd Fulbright ösztöndíjasként az USA-ban, a New York-i City Universityn és a Stanford Egytemen végezte. 1995-től tanít zenei informatikát a Pécsi Tudományegyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2001-ben a Bourges-i elektroakuszikus zenei verseny két díját is elnyerte multimédia és "soundart" kategóriában. Tudományos és kreatív munkája a hangszín új zenében betöltött szerepére koncentrál.
Ladányi Andrea
1981-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán. 1981-86-ig a Markó Iván vezette Győri Balett szólótáncosa. 1986-89-ig balettet, modern és jazztáncot tanul Torontóban, New Yorkban, Los Angelesben. 1989-91-ig a Helsinki City Theatre szólótáncosa, majd 1992-ig a Finn Nemzeti Opera szólótáncosa. 1995-ben megalakítja és vezeti a LA Dance Companyt. 2002-ben kinevezik a Magyar Film- és Színházművészeti Egyetem Mozgástanszékének élére. Liszt- és Harangozó-díjas, Érdemes művész.
Bánki Zsolt
A Magyar Táncművészeti Főiskolán, majd a Nizza Művészeti Intézetben végezte tanulmányait. A következő együtteseknél szerepelt: Pécsi Balett, LA Dance Company, Madách Színház, Rock Színház. Készített koreográfiákat a Szegedi Nemzeti Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a Katona József Színház részére. Számos televíziós produkció vendégtáncosa. A 2007-es Veszprémi Összművészeti Fesztiválon a legjobb férfi táncos díjat kapta.
Thierry De Mey (B): Light Music (2004) - 20'
A Light Music című, "karmesterre/szólistára" és a különös fény-árnyék hatásokra komponált darabot első ízben 2004 márciusában a lyoni zenei biennálén mutatták be. A mozgás által keltett hangok és a táncmozdulatok újraértelmezésével a darab különleges élményt nyújt: a megvilágított kezek folyamatos mozgásából adódó formák és az utánuk maradó lenyomat irányítja a zenei anyagot. A zene és a mozgás néha szimbiózisban él, máskor összeütközik, egymást hol segítve, hol akadályozva.
A "Light Music"-ot játszani önmagunk újra felfedezését jelenti. Egyszerű mozdulatok újra tanulását azok minden erejével, de legfőképpen azok minden törékenységével. Kézmozdulatok, gesztusok, testbeszéd; egy egyenes, vagy egy görbe mindent elmondhat. Egy zörej, egy lélegzet, és minden a helyére kerül; egy szétszaggatott szív verése." /J. Geoffroy/
Thierry De Mey filmes, zeneszerző, ütőhangszeres. Társalapítója volt a Maximalist! és az Ictus zenekaroknak, melyek több darabját is előadták. De Mey darabjait ezenkívül előadta az Arditti vonósnégyes, a Hilliard Ensemble, a London Sinfonietta.
Közreműködik/ With the participation of: Jean Geoffroy
Producer/Production: Grame, National Center for Musicale Creation/Lyon.
Koprodukciós partnerek/Co-production: Charleroi/Danses, Centre Chorégraphique de la Communauté Française, Gmem, National Center for Musicale Creation/Marseille
Andrea Szigetvári: Swinging Door - for a dancer and live electronics
The movements of sounds coming from the throat (talking, breathing), pre-recorded, pre-processed and processed in realtime, and of imaginary swinging door imitations are activated by the hands of a dancer, whose motions are captured by a video camera. The dancers' movements follow the rhythm and character inside of the loop. The dancers can also start and stop loops and control their parameters by color tracking software.
Thierry De Mey: Light Music
A composition for a "conductor/soloist", for projection equipment and interactive systems, Light Music was first performed in March 2004 at the Musiques en Sc?ne Biennale in Lyon. The piece is an interplay with the poetic duality of movement: permanence of hands given form by light; remnants of imprints projected on the screen.
To play 'Light Music' is to rediscover oneself, to relearn simple movements in all their power and, above all, their fragility. Hand gestures, body movements - a line or a curve can say it all. A rustle, a breath, and everything falls into place; beating of the torn heart. "Threads drawn out" into "infinities", from "chaos" to the "dancing stars" as they rise, a single possible end: "Silence must be". Like an echo of our anxieties, our doubts... /J. Geoffroy/
The piece was composed in the studios of Grame in Lyon and Gmem in Marseille, during residences by Thierry De Mey. Pushing back the frontier between movements that produce sound and the movements of dance, 'Light Music' transfigures those of a performer confronting his audience alone. The piece makes play with the poetic duality of movement: permanence of hands given form by light; remanence of imprints - ephemeral, ethereal, sensual, sharp, percussive - projected on the screen. Movement and music correlate, collide, generate and suspend reciprocally, bearing us away towards chaos, and of course towards the silence, that must be.
"Light Music is a new stage in a series of pieces - Hands (1983), Musique de tables (1987), Unknowness (1996), Silence must be! (2002) - exploring the tension at the frontier between movement and the sound produced; between visuals and sound; between written choreography and music.
Using new movement-sensitive technology, with nothing more than hand gesture the conductor/soloist or the percussionist with no percussion instruments can generate sounds and musical sequences, play with them in time and space, and create loops, breaks, resonances, etc.
The title is, of course, a play on words: this is "light" music because apart from the computer there are no instruments; and this is music made with light, the changes in the patches of luminescence being the determining factor in the seizing of the movements.
Here movement is an interface: between different modes of sensory perception, between performer and machine, between the algorithms of intuition and their expression as music, between written choreography and the score, and between the conductor's movements and the musical execution of the orchestra.
In my instrumental pieces I also like to build up a catalogue of movements so as to work through the music in as global a form as possible. Here the catalogue is to be taken literally; and projected live, the video processing - raster memory, presence sensing - can reveal certain aspects of it: letters, birds, lines torn through the canvas, erasures, heartbeats, etc.
As always when writing and the new technologies come face to face, the presence of the computer engineer and the cooperation of the performer play a decisive part in many aspects of the work. I should like to stress the contribution of Laurent Potier at GMEM, who introduced me to these techniques; of Christophe Lebreton at GRAME, who helped me throughout the transformation of the initial ideas into a computer tool, and with whom I still work; and naturally Jean Geoffroy, the performer. All three of them provided real input." /Thierry De Mey/
Thierry De Mey (°1956) is filmmaker, composer and percussionist. He co-founded the music ensembles Maximalist! (1985-1991) and Ictus. This renowned Belgian music ensemble for contemporary music has performed several of his compositions. De Mey's work has also been internationally performed by renowned ensembles such as Arditti string kwartet, the Hilliard ensemble, de London Symphonietta (conducted by J. Wood) en the Orchestra Symphonique de Lille (conducted by J.C. Casadesus).
