Visszaad a törvényes örökösöknek a Weimari Klasszika Alapítvány két Liszt Ferenc-kéziratot, amely jogszerűtlenül került a birtokába a nácizmus idején.

A két jelentős kottakéziratot 1937-ben adta el a zsidó származású, nürnbergi Emma Frankenbacher a Goethe Nemzeti Múzeumnak, amely ma a Weimarban és környékén számos kulturális intézményt működtető alapítvány részét képezi.

Az alapítvány szerdai bejelentés szerint a kéziratok eladásának idejére jelentősen megerősödött a zsidó lakosság üldözése Németországban, és sok üldözött javainak eladására kényszerült, hogy életben maradjon, ki tudja fizetni a rájuk kirótt különadókat vagy finanszírozzák a külföldre menekülésüket.

Az 1875-es születésű Emma Frankenbacher már nem tudott emigrálni, 1942-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, ahol meghalt. Lányának és vejének azonban sikerült Argentínába menekülnie.

Az alapítványnak sikerült felkutatni Argentínában a törvényes örökösöket, akikkel ebben a hónapban megállapodtak a kéziratok tulajdonjogának átruházásról, illetve azoknak az alapítvány általi visszavásárlásáról, így a dokumentumok továbbra is az alapítványhoz tartozó Goethe- és Schiller-Archívumban maradnak.

A visszavásárlási árat nem közölték, csak annyit tudni, hogy a türingiai miniszterelnöki hivatal és az archívum baráti köre támogatja a visszavásárlást. A Goethe Nemzeti Múzeum annak idején 150 birodalmi márkáért jutott a Liszt-kéziratokhoz.

A legnagyobb és legjelentősebb német kulturális intézmények közé tartozó weimari alapítványnál külön stáb foglalkozik eredetkutatással, a szakemberek módszeresen átkutatják az állományt olyan kulturális javakat keresve, amelyek jogszerűtlenül kerülhettek a gyűjteményekbe.

A nyitóképen Schubert Erlkönig (Rémkirály) című dalának Liszt Ferenc által készített eredeti, autográf zenekari átirata. Forrás: Zeneakadémia