Visszaad a törvényes örökösöknek a Weimari Klasszika Alapítvány két Liszt Ferenc-kéziratot, amely jogszerűtlenül került a birtokába a nácizmus idején.

A két jelentős kottakéziratot 1937-ben adta el a zsidó
származású, nürnbergi Emma Frankenbacher a Goethe Nemzeti Múzeumnak, amely ma a
Weimarban és környékén számos kulturális intézményt működtető alapítvány részét
képezi.

Az alapítvány szerdai bejelentés szerint a kéziratok
eladásának idejére jelentősen megerősödött a zsidó lakosság üldözése
Németországban, és sok üldözött javainak eladására kényszerült, hogy életben
maradjon, ki tudja fizetni a rájuk kirótt különadókat vagy finanszírozzák a
külföldre menekülésüket.

Az 1875-es születésű Emma Frankenbacher már nem tudott
emigrálni, 1942-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, ahol meghalt.
Lányának és vejének azonban sikerült Argentínába menekülnie.

Az alapítványnak sikerült felkutatni Argentínában a
törvényes örökösöket, akikkel ebben a hónapban megállapodtak a kéziratok
tulajdonjogának átruházásról, illetve azoknak az alapítvány általi
visszavásárlásáról, így a dokumentumok továbbra is az alapítványhoz tartozó
Goethe- és Schiller-Archívumban maradnak.

A visszavásárlási árat nem közölték, csak annyit
tudni, hogy a türingiai miniszterelnöki hivatal és az archívum baráti köre
támogatja a visszavásárlást. A Goethe Nemzeti Múzeum annak idején 150 birodalmi
márkáért jutott a Liszt-kéziratokhoz.

A legnagyobb és legjelentősebb német kulturális intézmények közé tartozó weimari alapítványnál külön stáb foglalkozik eredetkutatással, a szakemberek módszeresen átkutatják az állományt olyan kulturális javakat keresve, amelyek jogszerűtlenül kerülhettek a gyűjteményekbe.

A nyitóképen Schubert Erlkönig (Rémkirály) című dalának Liszt Ferenc által készített eredeti, autográf zenekari átirata. Forrás: Zeneakadémia