Lukács Sándor színművész gimnazista kora óta imádja Pilinszky Jánost, és a lelkileg nehezebb időszakaiban legtöbbször egy Pilinszky-könyvet emel le a könyvespolcáról. Interjú.

A Kertész Imre Intézet Pilinszky 100 című
sajtóeseményén összeállítást adott elő Pilinszky János esszéiből, az ezt követő
emléktábla-avatáson pedig a Fabula és az Aranykori töredék című
verseket mondta el. Ön választotta ki őket?

Nem, hanem az intézet kutatási igazgatója, Hafner Zoltán, akit lassan már két éve ismerek. Akkortól játszom a Kertész Imre Kaddis című csodálatos művéből készült monodrámát is a Vígszínház stúdiószínpadán. Azóta tartjuk a kapcsolatot Zoltánnal, és ha tudok, rendre részt veszek az intézet eseményein. Ők olyan művészeket pártolnak és kutatnak, akiket én is nagyra értékelek. Köztük van Pilinszky János is, akit gimnazista korom óra imádok. Ő egészen furcsa és különleges alak a magyar irodalom rendkívül színes és jelentős palettáján. Személyesen is volt alkalmam vele találkozni.

Hogyan
emlékszik vissza a találkozásukra?

Egy szerzői esten találkoztam vele, ahol volt alkalom hosszan
elbeszélgetnünk.

Mit üzen Önnek Pilinszky élete és munkássága?

Az ő munkásságának üzenete sohasem fog elhalványulni. Én már most klasszikus írónak és költőnek tartom, például mindazért, amit a hitről és az élettechnikáról ír, tehát hogy hogyan éljünk vagy hogyan ne. Hogyan kell diktatúrában élni? Hogyan kell demokráciában élni? Ezek nagyon jó témák a mai és a mindenkori ember számára.

Sokan vagyunk, akik még ma sem tudjuk, de ő tudta. Valami egészen különleges genetika, a kivételes lelki és agyműködése révén a „csápjai” előre láttak. „Jóslatai” a verseiben, a metaforáiban, a hasonlataiban is benne vannak. Csekély terjedelmű, minőségileg viszont egészen különleges az életműve.

Az Ön életében mennyire jelentenek kapaszkodót
a Pilinszky-művek?

Abszolút! Sokszor van úgy, hogy az ember
kicsit depressziósabb, rosszkedvűbb, a napi hangulatunk napról napra változhat.
A nehezebb lelki helyzeteimben legtöbbször Pilinszkyhez fordulok, és általában
segíteni is szokott.

Melyik művét emelte le legutóbb a
könyvespolcáról?

A Magvető Kiadó A napok iszkolása, 2021 című noteszét, amely nagyon szép, bőrkötéses naptár Pilinszky-versekkel. Kiváló érzékkel válogatták össze a benne megjelent munkáit. A Trapéz és korláttól kezdve a legerősebb és legszuggesztívebb versei is benne vannak, de legalábbis részletek belőlük. És mivel kicsi, bárhová magammal tudom vinni, a táskámban, sőt akár a zsebemben is elfér.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu