Az Uránia Nemzeti Filmszínházban május 11-től 13-ig az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia közös filmes díjára, a Lux közönségdíjra jelölt filmeket vetítik.

A Lux közönségdíjat 2020-ban vezették be az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia szervezésében, az Európai Bizottsággal és az Europa Cinemas nemzetközi mozihálózattal együttműködésben. Két korábbi elismerés ötvözete: a Lux filmdíjé, amelyet az Európai Parlament 2007-ben alapított a kultúra és a sokszínűség iránti elkötelezettség szimbólumaként, valamint a People’s Choice Awardé, amely az Európai Filmakadémia közönségdíja.

Idén három film versenyez a díjért.

Olyan fajsúlyos és aktuális témákat dolgoznak fel, mint a háborús konfliktusok tragikus következményei, a homoszexualitás üldözése a huszadik században és az Európán kívülről, élhetetlenné vált vidékekről érkező menekültek traumái. A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket egy rövid kvízjáték kitöltésével lehet nyerni. 

A Lux közönségdíjra jelölt filmek sorát május 11-én 19 órakor Jasmila Žbanić Quo vadis, Aida? című háborús drámája nyitja az Urániában, amellyel az Arany Medve-díjas bosnyák rendezőnő a második világháború utáni Európa egyik legsötétebb fejezetére, az 1995-ös srebrenicai mészárlásra emlékeztet. A gyors tempójú, megrázó és pattanásig feszült dráma főhőse, Aida az ENSZ tolmácsaként dolgozik a szervezet által biztonságos övezetnek nyilvánított, a szerb hadsereg által mégis elfoglalt kisvárosban, ahol bosnyákok tízezrei kerestek menedéket. Tolmácsként kulcsfontosságú információkhoz jut, és az egyre fojtogatóbb közegben mindent megtesz, hogy megmentse férjét és két felnőtt fiát a közelgő tragédiától. A nemzetközi koprodukcióban, kilenc ország részvételével készült, Velencében debütált alkotás az Európai Filmdíj abszolút győztese volt, a legjobb európai film, a legjobb rendező és a legjobb színésznő díját is elnyerte, s emellett a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára is jelölték.

A vetítéssorozat május 12-én 19 órától az osztrák Sebastian Meise Great Freedom című filmdrámájával folytatódik. A második világháború utáni Németországban játszódó alkotás – amelynek megtekintését a szervezők csak 18 éven felüli nézőknek ajánlják – egy fiatal férfi kálváriáját mutatja be, akit az NSZK-ban akkoriban (egészen 1969-ig) még bűncselekménynek számító homoszexualitása miatt újra meg újra bebörtönöznek. Hans életében az egyetlen állandó emberi kapcsolatot rabtársa, a gyilkosságért életfogytiglanra ítélt, megrögzött homofób Viktor jelenti. Egymástól való viszolygásuk az évek, évtizedek során sajátos kötelékké alakul, amelyben felszínre kerülnek rejtett félelmeik és a fájdalom, amely az életüket uraló elnyomás és a mély szabadságvágy kettősségéből fakad. Az osztrák–német koprodukcióban készült film világpremierjére Cannes-ban, az Un Certain Regard szekcióban került sor, ahol a zsűri különdíjával jutalmazták, és azóta húsz nemzetközi fesztiváldíjjal, köztük a legjobb operatőr és a legjobb filmzene Európai Filmdíjával is elismerték.

A harmadik idei versenyfilm, egyúttal a sorozat záróvetítése május 13-án 19 órától a dán Jonas Poher Rasmussen Menekülés/Flee (16) című filmje. Ez a több mint 80 nemzetközi fesztiváldíjjal elismert dán–francia–svéd–norvég koprodukció a mozitörténet első olyan alkotása, amelyet egyszerre jelöltek Oscar-díjra a legjobb animációs film, a legjobb dokumentumfilm és a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriájában. Egy Dániában élő sikeres akadémikus igaz történetét mutatja be, aki a nyolcvanas években gyermekként, családjával menekülni kényszerült a háború sújtotta Afganisztánból. Amin (álnév) a jobb élet reményében különböző nyugat-európai országokban próbált letelepedni, több-kevesebb sikerrel, miközben kibontakozó szexuális identitását titkolnia kellett családja előtt. Az anonimitás megőrzése érdekében nagyrészt animációs formában készült, bensőséges hangulatú filmben Amin és a rendező – aki a főszereplő közeli barátja és egykori gimnáziumi osztálytársa – közötti őszinte, szívből jövő beszélgetéseken keresztül tárul fel a múlttal való szembenézés és az önfelfedezés megható története.

A Lux filmdíj olyan filmeket helyez reflektorfénybe, amelyeket

összeköt az európai identitás sokrétű kérdésköre és az aktuális, az európai embereket érintő társadalmi jelenségek érzékeny ábrázolása.

A filmszakmai zsűri által kiválasztott három alkotást a tavaszi hónapokban az Európai Unió mind a 27 tagállamában, összesen 24 nyelven feliratozva nézhetik meg az érdeklődők. A nézők a május 25-ig elérhető online közönségszavazáson szavazhatnak a kedvenc filmjükre. A győztes alkotást – amelyről fele-fele arányban határoznak a közönségszavazatok és az Európai Parlament képviselőinek szavazatai – június 8-án hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban.

Nyitókép: Uránia