Leghíresebb bábja alighanem Süsü, de a Futrinka utca lakóit, Rémusz bácsi meséinek figuráit és Dörmögőéket is ő tervezte. Az évforduló alkalmából 9 bábmesét gyűjtöttünk össze, melyek Lévai Sándor nevéhez fűződnek.

Lévai Sándor 1930. augusztus 3-án született Balassagyarmaton. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervezői szakának elvégzése után a Kecskeméti Katona József Színházban, majd a Budapesti Állami Bábszínházban és a győri bábszínházban dolgozott díszlettervezőként és bábszínészként. 1960-tól a Magyar Rádió és Televízió báb- és díszlettervező művésze volt. Nevéhez több – mára klasszikussá vált – televíziós mesefilm díszleteinek és bábjainak tervezése fűződik.

A nagyeszű sündisznócska (1961-1963)

A nagyeszű sündisznócska magyar televíziós bábfilmsorozat, amely Móra Ferenc meséje alapján készült Tordon Ákos forgatókönyvével.

Mi újság a Futrinka utcában? (1962–1967)

A sorozathoz Lévai Sándor Bródy Verával közösen tervezett bábfigurákat, a mesék forgatókönyveit Bálint Ágnes televíziós szerkesztő írta.

Zsebtévé (1965-1979)

Zsebtévé gyermekeknek készült magyar televíziós filmsorozat, amelynek epizódjait 1965-től másfél évtizeden át sugározta a Magyar Televízió. A műsor állandó szereplője volt a Kemény Henrik által tervezett és mozgatott marionettbáb alakjában megelevenedő kedves, huncut majomfigura, Hakapeszi Maki, továbbá Takács Bálint és Furfangos Frigyes, akiknek bábfiguráját Lévai Sándor alkotta meg.

Rémusz bácsi meséi (1967)

Rémusz bácsi meséi televíziós bábfilmsorozat 1967-ben készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Rémusz bácsi, aki mindennap mesél a kisfiúnak a híres nyúlról, aki gyakran túljár a róka eszén.

Csupafül (1967–1970)

A sorozatot Szabó Attila rendezte és Fésüs Éva írta. A Csupafül kalandjait feldolgozó 26 részes sorozat a hatvanas évek végén készült, a kedves, tanulságos történetek célja az volt, hogy segítsék a gyerekeket eligazodni a világban.

Süsü, a sárkány (1976–1984)

Lévai Sándor leghíresebb figurája alighanem a végtelenül szerethető Süsü. A tévéfilmsorozat kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott bábmusical, 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre, majd az 1980-as évek 1. felében még 8 epizód készült. Meséjét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte, dramaturgja Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor volt. A filmsorozatot Szabó Attila rendezte. Süsü, a jólelkű, egyfejű sárkány „magyar hangját” Bodrogi Gyula kölcsönözte, magát a bábot Kemény Henrik – Pehartz Imrével együtt – mozgatta.

Dörmögőék kalandjai (1987–1990)

Dörmögőék kalandjai televíziós bábfilmsorozat, amely alapján könyvsorozat is készült, rajzolt képekkel. A bábsorozatot 1987-ben készítették, 1990-ben folytatták Dörmögőék újabb kalandjai, 1997-ben Dörmögőék legújabb kalandjai címmel. Az író Gyárfás Endre, a rendező Kovács Kati volt.

Dús király madara (1988)

A Dús király madara Arany László népmesegyűjtése alapján készült. A bábfilmet Balogh Géza írta és rendezte, a zenéjét Hidas Frigyes szerezte, a Magyar Televízió készítette. Magyarországon 1988. december 24-én vetítették le.

Vándorsárkány, avagy mert minden kedden élni jó! (1995)

A Vándorsárkány, avagy mert minden kedden élni jó! a Bábszínház színdarabja volt.

A nyitóképen Sompolyogi formálódik Lévai Sándor ceruzája alatt.
A Futrinka utca makettje mellett 1962-ben. Forrás: susuasarkany.eu