A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényben a magyar tudomány ünnepének nyilvánította, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak.
Így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott.
A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-ei pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára.
Az MTA-nak sokáig nem volt székháza. A gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot.
A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára.
A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.
Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát „megrostálták.” Az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta.
Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát. A kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.
Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön.
Az MTA-nak napjainkban 11 tudományos osztálya működik. 2019-ben az Országgyűlés átalakította az MTA kutatóintézeti hálózatát, amelynek működtetése az elfogadott törvénymódosítások nyomán az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) került át. Ennek önálló költségvetése van, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen
a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának bevezetését.
A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.
A magyar tudomány ünnepe a tudományos gondolkodás, és az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb hazai fóruma. November 3. és 30. között ebben az évben is számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők. A rendezvénysorozat idén először az online térbe költözik, az előadásokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján.
Nyitókép: A. Slowikowski: A Magyar Tudományos Akadémia épülete. Színezett litográfia. Rózsa György: Budapest legszebb látképei. HG és társa Kiadó, Budapest, 1995, 141. kép. Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Képcsarnok, Budapest
