A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója szerint emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország.
Móczár Gábor erről Székesfehérváron, a Romkertben, az emlékhelyek napja országos rendezvénysorozat vasárnapi nyitó sajtótájékoztatóján beszélt. A főigazgató rámutatott, hat éve azért indították el a kezdeményezést, hogy a magyar történelem megkerülhetetlen helyszínei közötti kapcsolatot szorosabbra fűzzék, s ezáltal még jobban beépítsék azokat az országos közvélemény tudatába.
Idén közel 60 helyszínen zajlanak programok, s több tízezren fordulnak meg a rendezvényeken.
A sajtótájékoztatón mutatta be Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – Nemzeti Emlékhely megnevezéssel kibocsátott, kétezer forint névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmet, amely a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat nyolcadik eleme.
Az igazgató elmondta, hogy az ópusztaszeri emlékpark alapításának 50. évfordulója alkalmából jelent meg az emlékérem, amelyet Szabó Virág szobrászművész tervezett. Az emlékérme-sorozat a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, azóta a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi nemzeti emlékhely, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhely szerepelt rajta.
Hergár Eszter közölte, hogy az érme előoldalán központi motívumként az emlékparkban található millenniumi Árpád-emlékmű részlete látható, illetve itt vannak a hivatalos fizetőeszközök kötelező alaki kellékei is. A hátoldalán az emlékpark emblematikus elemei: a monostor alaprajza, az Árpád-emlékmű és a rotunda ábrázolása jelenik meg erdős tájképpel. Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 10 ezer darabos példányszámban jelenik meg.
Cser-Palkovics András polgármester megtisztelőnek nevezte, hogy
a székesfehérvári Romkert kapta tavaly az Év emlékhelye-díjat.
Elmondta, e hely a nemzet bölcsője, a magyar történelem több száz évét meghatározó helyszín, és nagy felelősség a fenntartónak, hogy méltóvá tegye ehhez.
Ezért indult el az Árpád-ház program, amelynek keretében zajlik a múzeum főépületének felújítása, valamint a kőtár kialakítása, de a végcél a nemzeti emlékhely méltó helyreállítása.
A városvezető bejelentette, hogy fontos év lesz 2022 az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója miatt, az MNB-vel közös kezdeményezésük jóvoltából emlékpénz készül erre az alkalomra.
A programok további csaknen hatvan helyszínen zajlottak.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető az emlékhelyek napján
Chapó Ibolya történész, idegenvezető Weiss Manfréd síremlékét mutatja be egy szervezett túra résztvevőinek a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben.
A Nemzeti Sírkertben Így szerettek ők címmel irodalmi estet tartottak.
Salgótarjánban Szabó Tamás szobrászművész 1992-ben állított emlékművénél ünnepeltek.
Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és 80 sebesültje volt.
Pietro della Vecchia: A búcsú című festménye Eszterházán
Pietro della Vecchia (1603-1678) a velencei seicento illusztris képviselője, a Szent Márk bazilika festője több mint 350 éves festményét mutatták be a fertődi Esterházy-kastélyban.
A feltételezhetően Vergilius Aeneas eposzából Didó királynő búcsújelenetét ábrázoló festményt Pietro della Vecchia 1650-1670 körül készítette. A korra jellemzően az ókori történet szereplőit barokkos ruhákban ábrázolja a festőművész, széles, tollas kalappal, aranybrokát királynői köpennyel a 17. század képi világát tükröző megfogalmazásban – hangzott el a két alkalommal megtartott művészettörténészi előadáson.
A kastély levendulakertjében tartott levendulaszüret és gyógynövénytúra a szabadban tartott népszerű családi kézműves foglalkozással egészült ki ezen a napon.
Balassagyarmaton Tyekvicska Árpád történész tartott előadást a Vármegyeházán.
Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima címet kapta.
Nyitókép: Síremlékek a zsidő temetőben. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
