macskak_felujitasdkoko20071106046.jpg
MTI Fotó: Kollányi Péter

A Madách Színház felújítása láttán viszont egyelőre úgy tűnik, jobb, ha magunkat szórakoztatjuk. Hagyjuk az adatokat, ne citáljuk a bemutatót, az előadás- és a nézőszámot, azt, mennyien öltötték magukra már a macskajelmezt. Annyira inadekvát ez, mint a nézőtér nagy részének az, mi a fenének festették fel pont az a hét betűt egy díszletelemre (TSELIOT).

 

November 8-án nem derült ki, mennyi szellemesség van Romhányi József szövegeiben, mert az anakronisztikus szavalókórus ahhoz túl


macskak_felujitas_ballaeszterdkoko20071106042.jpg
Balla Eszter

vontatottan indította az utána még lassabbá váló előadást. A táncbetétek üresjáratokká váltak, és hiába volt pontos Kováts Gergely Csanád, ha partnere nem akadt. A sikerhez az sem járult hozzá, hogy bizony néhányan, akik az 1983-as ősbemutató alapvetően prózai színészeivel ellentétben már inkább énekes teátristák, igencsak alulmúlták magukat. Egyesek dinamizmusa a fagyott halakéval vetekedett, voltak, akik tötyögtek, kétségbeesve próbálkoztak, hogy eltalálják a ritmust, mások nyafogtak vagy épp túlmoduláltak, esetleg a hatás kedvéért alaposan megremegtettek minden hangot, rosszabb esetben ordítottak, vagy az ütemhangsúlyos versben jól elválasztották egymástól a szótagokat, és olyanok is akadtak szép számmal, akik reménytelenül küzdöttek a magasságokkal éppúgy, mint a mélységekkel. (Az egykori macska a nézőtéren mindezt borzadva nézte és hallgatta.)

Lepottyant a cipő, de a zajon kívül semmi nem történt. Fel-felhördültek a színpadon, hogy Macavity...!!!, de aztán semmi nem történt. A dalokban rejlő helyzeteket nem sikerült kibontani.

macskak_felujitas_gallusznikolettdkoko20071106049.jpg
Gallusz Nikolett

Ilyen körülmények között olyanokon merengett el az egyszeri kritikus, hogy vajon miért áll ab ovo jobban a macskaság a nőknek, miközben a férfiakról azonnal a Hofi-Koós-féle Macskaduettre asszociál, és próbált objektív magyarázatot találni arra, mivel macskább Gallusz Nikolett és Détár Enikő a többieknél. (Valószínűleg zsigerileg. Vagy elég lenne annyi, hogy komolyan veszik a munkájukat?) Aztán pikírt gondolatok jöttek, hogy ez a retromusical a Jane Fonda-féle aerobikkorszak terméke. Lásd még macskanadrág, lábmelegítő - bár ezek most újra divatban vannak, tehát lehet, hogy a világ dicsősége nem is múlik el, csak átalakul? Kocsmai, bocsánat, színházi filozofálgatás ide vagy oda, e macskatraccsra nincs mentség.