Garamszegi László Zsolt viselkedéskutató az ökológia területét képviselte, Bischof Péter zongoraművész a zenetudomány nevében beszélt, Szálinger Balázs költő az irodalom aspektusaival gazdagította az estet, míg Bősze Ádám zenetörténész moderátorként irányította a beszélgetést. A panelbeszélgetésre az Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBI) Kert a Köbön elnevezésű eseménysorozatának záró hétvégéjén került sor. A fesztivál szakmai programja a Petőfi Kulturális Ügynökség közreműködésével valósult meg.

Garamszegi László Zsolt, az ÖBI igazgatója már a program kezdetén eloszlatott minden olyan romantikus elképzelést, miszerint a madarak időnként saját szórakozásukból vagy a szépre való törekvésükből dalolnak. A kutya szaglászással ismerkedik és ugatással védekezik, az ember pedig szép szavakkal, gesztusokkal csábít és udvarol, valamint fegyverrel védi területét. A madaraknak a hangjuk a fegyverük és a csábító erejük, céljuk mindezzel pedig, mint minden más fajnak is, az önfenntartás.

Bischof Péter arra világított rá, hogy ugyan a természetnek nem számít egy hang vagy dallam esztétikuma, az ember alkotta zene mégis természeti hangokból eredeztethető, és valahol mindig is a természet hangzása jelentette az etalont az emberi zenének. Véleményét szemléletes példával támasztotta alá:

Szálinger Balázs, Bősze Ádám zenetörténész és Garamszegi László Zsolt a vácrátóti fesztiválon
különböző madarak rendes sebességű és lelassított tempójú hangfelvételét, valamint vibrafonos átiratát játszotta le a közönségnek.

Az eredmény egy harmonikus, a fülnek olyannyira jóleső dallam lett, hogy a hétköznapokban minden további nélkül gondolnánk ezt egy klasszikus zenei darab részletének.  

Szálinger Balázs többször is hangsúlyozta azt az érdekes tényt, hogy míg a költészet alapvetően sosem kísérelte meg a madarak hangjának vagy ritmusának másolását, addig a gyermekköltészetben ez rendkívül gyakori jelenség. A madarak, a természet költészetben való megjelenésének dinamikájáról, tendenciájáról pedig elmondta: természetes környezetünk, hasonlóan minden más költészeti témához, ciklikusan jelenik meg a versekben. A versek témájának „divatja” mindig a nagyszülők generációjáról száll az unokákéra, míg a szülőkét a fiatal nemzedék kritikusan szemléli, és hajlamos azt negligálni.

Az egész nyarat felölelő fesztivállal az ÖBI alapjaiban szerette volna megváltoztatni az arborétumról és még inkább a botanikáról mint tudományról alkotott általános véleményt. Arra mutattak rá, hogy az ökológia voltaképp nem „csak” egy egzakt és bonyolult tudományág, hanem a természetes mindennapjaink, kultúránk, művészetünk része. Az esemény neve is ezt takarja, a Köb ugyanis egy betűszó, ami a kultúra, az ökológia és a botanika szavakból született.  

Cseri Anna Flóra

Nyitókép: Szálinger Balázs, Bősze Ádám zenetörténész és Garamszegi László Zsolt a vácrátóti fesztiválon. Fotók forrása: a KMI Szerzőbár Facebook-oldala