Keszthelyi Nikoletta, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a kormány fontos környezet- és természetvédelmi célja, hogy megőrizze a Kárpát-medence, benne Magyarország természeti értékeit, élővilágának sokszínűségét, és ebbe a munkába bevonja az önkormányzatokat.
Keszthelyi Nikoletta a zöldterületek bővítéséről szólva kiemelte: az elmúlt ötven évben 30 százalékkal nőtt az erdősített területek nagysága, 2019-ben hirdették meg az országos fásítási programot, benne az Újszülöttek fája kezdeményezéssel. A programban 2030-ig minden újszülött után tíz fát ültetnek el, tavaly már 1,1 millió fát sikerült így telepíteni.
Szólt arról is, hogy a kormány kiemelt célja a klímasemlegesség elérése 2050-re, ennek részeként számos program indult, mint például a zöldbuszprogram, amelyhez Debrecen az elsők között csatlakozott, így már tizenkét elektromos busz közlekedik a városban. Részt vesz a város a levegőminőség javítására indított kezdeményezésekben, a közösségi kertek kialakításában is, a Civaqua program pedig a térség vízutánpótlásának javításában jelent megoldást a jövőben.
Keszthelyi Nikoletta hozzátette: a szemléletformálást segíti például a Te szedd! mozgalom, amelybe már több mint ötszáz oktatási intézmény és civil szervezet kapcsolódott be vagy a Tiszát és mellékfolyóit a műanyag palackoktól megtisztítani hivatott program, amelyet tavaly 30 millió forinttal támogatott a tárca. A környezetvédelmi nevelést szolgálják a zöldóvodák, 1100 ilyen működik az országban, minden negyedik gyerek már zöldóvodába jár, az iskolakertprogramban pedig 290 intézményt, több mint ötvenezer diákot értek el. Keszthelyi Nikoletta értékelése szerint
e programokhoz jól illeszkedik a debreceni madárlakópark-sétány kialakítása, ahol interaktív módon ismerkedhetnek az érdeklődők az erdőben élő madarakkal, állatokkal.
Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere azt mondta, a madárlakópark-sétány egyedülálló innováció eredménye: a sétány mentén a parkerdőben 16 állomást alakítottak ki, mindenhol más-más típusú madárodút helyeztek el. Az odúkra egy-egy oszlopon lévő madársziluett hívja fel a figyelmet, a rajta lévő QR-kód segítségével pedig egy rövid videófelvételt indíthatnak el az érdeklődők, amelyen szakemberek beszélnek az adott madárfajról.
Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a debreceni Nagyerdő az ország első természetvédelmi területe, amelynek védelme ma is kötelessége a városnak. A madárodúk mellett lepkeházat, békalakot, rovarhotelt és süngarázst is elhelyeztek a sétányon, az erdő lakói ismerkednek ezekkel, de már van olyan madárodú is, amelybe beköltözött a lakója.
Fotók: MTI/Vajda János
