Az erdélyi magyarság közösségmegtartó kulturális örökségét képezik azok a magyar állami támogatással felújított templomok és más műemlékek, amelyek közül néhányat személyesen keresett fel hétvégi látogatásán Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
A mikházai Ferences kolostortemplom a Székelyföld peremén, a felső Nyárád-mente keleti végében meghúzódó zárt katolikus közösséget szolgálja, a 17-18. században a székelység művelődési életének egyik legfontosabb központja volt. A templom és a hozzá csatlakozó kolostor Erdélyben párját ritkító gazdagságú felszereléssel, épületplasztikával rendelkezik. A kolostortemplom helyreállítását 2000-ben a külső homlokzatokon végzett részleges falkutatás készítette elő, aminek legjelentősebb eredménye az erdélyi vonatkozásban ritkának számító, viszonylag épen konzerválódott reneszánsz sgrafittotechnikával készült fríz és sarokarmírozások feltárása volt.
2001-ben elkészült a kutatás eredményein alapuló helyreállítási terv, és megtörtént a fedélszék megerősítése valamint a héjazat és a csatornák teljes cseréje. Egy évvel később helyreállították a tornyot, 2002 és 2004 között több lépcsőben készült a templombelső falkutatása is. A több szakaszban tartó felújítási, restaurálási munkákat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a határon túli ingatlan örökség támogatási programja keretében összesen 9,1 millió forinttal támogatta.
A nyárádszentlászlói unitárius templomot egy feltételezhetően 17. századi építésű, ácsszerkezetű kerítés övezi, cseréppel fedett sugaras díszítésű kapuval. Nagy méretű hajójához a nyolcszög három oldalával záródó kisebb szentély csatlakozik. A templom hajóját a barokk korban teljesen átalakították. A templom egykor gazdagon festett berendezéssel rendelkezett, amely mai töredékesen fennmaradt formájában is a környék jelentős festett faemlékei közé tartozik. Az előkészítő munkákhoz és a helyreállítás megkezdéséhez a KÖH 2006-ben 1,5 millió forinttal járult hozzá.
A csíkdelnei Szent János Templom Felcsík egyik legrégebbi középkori temploma, a 14. század legelején minden valószínűség szerint már állt. Bár az épületet a hetvenes években helyreállították, a részben szakszerűtlen munka, az elmaradt karbantartás miatt a templom állapota nagyon leromlott, szerkezeti gondok is voltak a torony és a hajó csatlakozásánál.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a KÖH által 2001. és 2004. között, összesen 9,6 millió forinttal támogatott felújítás során a templom tetőszerkezetét megerősítették, a festett deszkamennyezetet, az oltárokat és a déli kapu fölötti falképet restaurálták, a belső burkolatot és a falfelületeket megújították. A templom helyreállítását az Illyés Közalapítvány, illetve több magyarországi civil szervezet is segítette. A még hiányzó javítási költségek előteremtése esetén van esély a felújítás befejezésére, erre várhatóan 2007-ben kerül sor.
Más jellegű, modernebb műemléknek számít a kézdivásárhelyi Bogdán-ház. A házelnök küldöttségében jelen lévő Ráday Mihály, a neves városvédő az erdélyi látogatás során felidézte a kilencvenes éveket, amikor Tusnádon rendszeresen tartottak műemlékvédelemmel foglalkozó konferenciákat. Az ott összejött magyarországi és romániai magyarok egy csoportja ilyenkor elment fényképezkedni Kézdivásárhelyre a Bogdán féle műterembe, az azt működtető, akkor már nyolcvanas éveiben járó Etelka nénihez. Ő egy Bogdán nevű fényképésznek az özvegye volt, férjének még az apja alapította a századfordulón ezt a műtermet. Ez tulajdonképpen "fényirda", olyan napfény-műterem, amely nem korszerű lámpák révén, hanem felülről is, oldalról is üvegfalon keresztül kapja a fényt. Amikor Bogdán Etelka néni elhunyt, úgy tűnt, hogy a fényirdának is vége.
Ráday Mihály - mint elmondta - a nemzeti kulturális örökség részének tekintette azt a műtermet, ezért rábeszélte a magyar államkincstárt: vásárolja meg a tulajdonosok örököseitől a házat a benne lévő összes berendezéssel együtt, és bízza a helyi múzeum vezetőjére annak kezelését. Szili Katalin most hárommillió forintot hozott magával Kézdivásárhelyre, ezzel az összeggel befejezhető a ház tatarozása - mondta Ráday Mihály. Ezáltal Kézdivásárhely egy magyar turisztikai érdekességgel, a magyar fotótörténet egy jelentős helyszínével lesz gazdagabb.
(Múlt-kor/MTI)
