shutterstock_722981527.jpg

Szőlőültetvénye van? Akkor semmiképp ne bántsa a madarakat és a denevéreket!

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek, a repülő ragadozók pedig nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is.

A kutatásból az is kiderült, hogy az erdős környezet különösen kedvező a denevérek jelenlétéhez – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleményében. Mint írták, a modern mezőgazdaság intenzív módszerei – például a fokozott növényvédőszer-használat – komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel több kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak – tették hozzá. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevő-populációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.

A kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai, valamint integrált) és táji környezet (erdős, illetve nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A kutatók a ketrecekkel zárták, a kísérletek pedig azt mutatták, hogy ahol a madarak és a denevérek jelen voltak, kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájakon a a denevérek jól érzik magukat, a szőlőmolyt is szeretik, így ezeken az ültetvényeken a hozamok is magasabbak lettek.

„Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – idézi a közlemény Korányi Dávidot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont terepi tanulmányt vezető kutatóját.

A kutatás eredményei megerősítik a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét – olvasható az összegzésben, amely hangsúlyozza a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben. Ezzel kapcsolatban a kutatás vezető szerzője, Batáry Péter kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodásban nem használnak gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket, és ezeken a területekre a kártevőirtást maga a természet végzi el.

A magyar és olasz kutatók eredményeit a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták.

Ez is érdekelheti

Rekordszámú gólyafiókát gyűrűztek meg idén

Országszerte több mint hatszáz fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg az idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei – tájékoztatott az MME csütörtökön.

Bokorlakók közül kerül ki az év madara

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és a kerti geze közül választhat.

Kiderült, hány sas van Magyarországon

Huszonkettedik alkalommal végezte el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az eredmény: a tavalyi adatokhoz képest jelentős csökkenés.

A böjti réce az év madara 2025-ben

A böjti récét választották a 2025-ös év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított online szavazás résztvevői.