állatvilág

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Már Izland sem szúnyogmentes

Először találtak szúnyogokat a természetben Izlandon, azon ritka országok egyikében, ahol eddig nem éltek – közölte egy kutató. Három szúnyogot – két nőstényt és egy hímet – fedeztek fel a fővárostól, Reykjavíktól mintegy harminc kilométerre északra – mondta el Matthias Alfredsson, az izlandi Természettudományi Intézet entomológusa.

Egy falnyi csiga, tengernyi meglepetés

Óriáskagylók és mikroszkopikus csigák: a Mátra Múzeum csigafala új nézőpontot kínál a természet puhatestű csodáira.

A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.

Miniszteri védelemre szorulnak a fehérhátú fakopáncsok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az agrárminiszterhez fordult a Natura 2000 jelölőfaj, a fehérhátú fakopáncs védelmét célzó intézkedések hiánya miatt, ugyanis a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állománya messze elmarad az ezer pártól.

Bőgő gímbikákkal túrázhatunk Gemencen

Elkezdődött a szarvasbőgés a Gemencen, a Gemenc Zrt. szemléletformáló előadásokkal összekötött túrákat szervez az ártéri erdőbe, amelyeken meghallgatható a gímbikák bőgése. A kirándulások szeptember 5-én és 6-án, illetve 12-én és 13-án este fél hétkor a Pörbölyi Ökoturisztikai Központból indulnak.

Ázsiai kiskarmú vidrák születtek Nyíregyházán

A legkisebb termetű vidrafaj, ázsiai kiskarmú vidrák (Amblonyx cinereus) egyedei születtek a Nyíregyházi Állatparkban.

Hőhullámtól szenvednek a rénszarvasok Finnországban

A rénszarvasok nem képesek megfelelően szabályozni a testhőmérsékletüket, és túlhevülnek. Néhány egyed el is pusztult – ismertette Anne Ollila, a finn rénszarvastartók egyesületének elnöke.

Hét kihagyhatatlan magyarországi állatkert

Augusztus 9-én az állatkerteket ünnepeljük: 1866-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Budapesti Állat- és Növénykert. Az alkalom pedig remek lehetőséget nyújt arra, hogy felfedezzük hazánk izgalmas állatkertjeit és vadasparkjait.

Szőlőültetvénye van? Akkor ne bántsa a denevéreket!

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek, a repülő ragadozók pedig nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is.

A gyapjas mamuttól az üvegkaptárig vezet a Mátra Múzeum

Megalodon, barlangi medve, homeopátiás fiola, koronázáson viselt mente: a Mátra Múzeumban a történelem és a természet meglepő harmóniában él egymás mellett.

Rekordszámú gólyafiókát gyűrűztek meg idén

Országszerte több mint hatszáz fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg az idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei – tájékoztatott az MME csütörtökön.

A kivi pukupuku ötven év után újra feltűnt Új-Zélandon

A legkisebb kivifaj egyik példányát egy vadász pillantotta meg – közölték szerdán az új-zélandi természetvédelmi hatóságok.

Kapibarakölykök születtek a debreceni állatkertben

A világ legnagyobb rágcsálója szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, így különösen örülhetünk az új jövevényeknek.

Bokorlakók közül kerül ki az év madara

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és a kerti geze közül választhat.

Tudnak az állatok számolni?

Számos állat képes érzékelni mennyiségeket, de nem számolnak vagy végeznek matematikai műveleteket úgy, mint az emberek.