shutterstock_2567344993.jpg

Hírmozaik – március 5.

Átadták a Szabadkai Népszínház épületét

Húsz év után ünnepélyesen átadták a felújított Szabadkai Népszínház épületét – adta hírül a Pannon RTV.

Mint írták, az 1854 óta álló épület felújításával „nemcsak Szabadka, hanem egész Szerbia kulturális életének egyik meghatározó központja született újjá”. Emlékeztettek, hogy a teátrum számos átépítést megért. Ilyen volt például az, amikor 1915-ben egy tűzeset miatt kellett renoválási munkálatokat folytatni, akkor 1927-re újították fel az épületet.

A jelenlegi munka 2007-ben kezdődött el. Maja Gojkovićot, a tartományi kormány elnökét idézték, aki azt mondta az átadón:  „Mivel hosszú időn át zajlott, és sok forrásból finanszírozták, a pontos elszámolást még el kell készíteni. Az azonban biztos, hogy több tízmillió eurót fektettek ebbe a gyönyörű épületbe.“

A nagyterem összesen háromszáz fő befogadására alkalmas, az előadásokat egyelőre a kísérleti színpadon játsszák majd.

Turisztikai díjat nyert a Liget Projekt

A Creative Tourism Awards díjátadón 28 ország 223 pályázója közül a Liget Budapest Projekt nyerte el A legjobb kreatív és fenntartható turisztikai negyed díjat (Best Eco Urban Creative Hub) – tájékoztatott a Városliget Zrt.

Mint írták, a kulturális innovációt, a természeti környezet megújítását és a közösségek bevonását díjazta a nemzetközi zsűri. A 13. alkalommal megrendezett verseny a fenntartható, közösségközpontú turizmus egyik meghatározó nemzetközi fóruma. A díjat odaítélő Creative Tourism Network az Európai Unió támogatásával jött létre, és stratégiai partnere az UNESCO-nak, valamint az ENSZ Turisztikai Világszervezetének.

Az elismeréssel a hazai fejlesztés a fenntartható városi turisztikai innováció globális élvonalába lépett. A Creative Tourism Awards elnyerése újabb erőteljes bizonyítéka annak, hogy a Liget Budapest az egész régió egyik legvonzóbb kulturális és természeti élménytere – írta közleményében a Városliget Zrt., és emlékeztettek, hogy a Liget Budapest Projekt eddig több mint nyolcvan hazai és nemzetközi díjat nyert el.

Bohumil Hrabal cseh író háza Kerskó-ban. Fotó: Shutterstock
Bohumil Hrabal cseh író háza Kerskóban. Fotó: Shutterstock

Kulturális műemlék lett Hrabal háza

Kulturális műemlékké nyilvánította a cseh kulturális minisztérium Bohumil Hrabal (1914–1997) neves író vidéki házát a Prágától északra elterülő Kersko nevű üdülőövezetben – adta hírül az MTI.

Az egyemeletes, kocka alakú házat 2021-ben vette meg a Közép-csehországi régió azzal a céllal, hogy felújítsa és múzeummá alakítsa át. Az épületet jelenleg a nymburki Elba Menti Múzeum kezeli.

A régi házat 1965-ben vette meg az író, majd átalakíttatta. A hetvenes és a nyolcvanas években itt írta meg számos novelláját, amelyek elsősorban Jiří Menzel filmrendező sikeres filmalkotásai nyomán lettek közismertek. Az egyik legkedveltebb film, a Hóvirágünnep Kerskóban játszódik, maga Hrabal és a háza is szerepet kaptak benne. Az író röviddel halála előtt szomszédja fiának ajándékozta a házat, aki azt egy új konyhával és fürdőszobával bővítette.

A Közép-csehországi régió a házat saját költségén felújíttatta, minek következtében az épület visszakapta a múlt századi nyolcvanas évekbeli arculatát. Az első érdeklődők március végén léphetnek be a házba, amely főleg a hétvégeken, de a nyári hónapokban egész héten látogatható lesz. A látogatók napi számát néhány tucatban korlátozták.

Már lehet jelentkezni a Nemzeti Filmintézet filmes táboraiba

Megnyílt a jelentkezés a Nemzeti Filmintézet (NFI) idei filmes táboraiba, amelyekben 11 és 35 év közötti fiatalok próbálhatják ki magukat különböző filmes területeken – írja az MTI.

A táborok célja, hogy a résztvevők bepillantást nyerjenek a filmes szakmák világába, kreatív alkotómunkában vegyenek részt, valamint szakmai mentorok segítségével fejlesszék készségeiket.

A korcsoportonként elérhető lehetőségekről bővebben az NFI oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Északi fehér mellű sündisznó (Erinaceus roumanicus) Fotó: Shutterstock
Északi fehér mellű sündisznó (Erinaceus roumanicus) Fotó: Shutterstock

Vigyázzunk a sünökre!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére kiemelten kell ügyelni. Mint írták, az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

A sünök védelme érdekében azt ajánlják, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs alatta sün. Különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat.

Címlapfotó: A Szabadkai Népszínház épülete. Fotó: Matyas Rehak / Shutterstock

Ez is érdekelheti

Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig

Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.

Március 28-án történt

Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, aki rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Nevét a Szabadság, szerelem című film tette országosan ismertté, de a Kaméleon, a Veszettek, a BÚÉK, az Ida regénye és a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozik, illetve a Csak szex és más semmi című televíziós sorozat is az alkotói palettáját színesítik.

Február 3-án történt

1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.

Hírmozaik – január 8.

Petőfi Kulturális Program, újra nemzetközi cirkuszfesztivál, indul az Opera IC, kiosztották a Herczeg Klára-díjakat, a magyar kultúra napja Szabadkán.