További három társuk: Olosz Emese statikus mérnök, Gulyás Tibor operatőr és Samin Etienne francia építész, aki önkéntesként csatlakozott a csoporthoz, augusztus 4-én indul Budapestről és 6-án találkozik India észak-nyugati részén, Lehben, Nyugat-Tibet központjában a magyar előőrssel.

 

Ott terepjárókat bérelnek és együtt mennek a 4 ezer méteres hágókon át Zanglába, hogy szemügyre vegyék a kolostor körüli tennivalókat és megkezdjék az állagmegóvást – avatta be az expedíció útjába az MTI-t Siklódi Csilla régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársa, a zanglai projekt vezetője. Az idő sürget, egyrészt, mert azon a tájon az időjárás miatt csak augusztusban és szeptemberben lehet építkezni. Másrészt viszont Irimiás Balázs 2007-ben járt ott és azt jelezte, hogy ha nem állnak neki a fölújításnak, akkor teljesen összedől a kolostor a szokottnál is több eső és a lakatlanság miatt.

Elsőként a födémet kell megbontani és a tetőt szigetelni, hogy az épületbe ne folyjon be a víz, ezek a munkák mintegy 6,5 millió forintba kerülnek. A kulturális tárcától támogatást kért a KÖSZ, de még nem érkezett válasz. Az Angkor Alapítvány és Irimiás Balázs – aki építészdoktorandusz Tokióban és kulturális örökségvédelemmel foglalkozik – ezért magángyűjtésbe kezdett, ebből veszik az agyagtéglát és más szükséges építőanyagot, a résztvevők pedig maguk fizetik az útjukat. Így sikerült elérni, hogy a hattagú “mentőcsapat” elindulhasson és megkezdhesse a munkát Zanglában.

A helyi uralkodó, Gyalses Nima Norboo Namgyal Ldey, akinek a birtokában van a zanglai kolostor, szintén fölajánlotta segítségét: nála lakik majd az expedíció és a vályogtéglához, a régi építési módokhoz értő mesterembereket ő fogadja föl a renováláshoz. A “király” arra számít, hogy az indiai állam hamarosan megépíti az aszfaltutat egészen Zangláig, a kolostor is megújul, így az idegenforgalom is föllendül majd.

Kőrösi Csoma Sándor 1823-1824-ben, keleti utazása idején a leghosszabb időt, 16 hónapot a zanglai kolostorban töltötte a tibeti nyelv tanulmányozásával. Baktay Ervin 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját és ő azonosította Zanglában szobáját. Bele is véste az ajtófélfába, hogy Csoma’s room, (Csoma szobája) s ez még mai olvasható.

(Múlt-kor/MTI)