A magyar film "új aranykora"

A Külgazdasági és Külügyminisztérium ? Balassi Intézet épületében tartott rendezvényen a filmes szakma számos, kiemelt figyelmet érdemlő területe képviseltette magát, így a délutáni beszélgetés középpontjában a film, méghozzá a magyar film állt. Az előadások sorát Havas Ágnes nyitotta, aki elmondta: a hat évvel ezelőtt alakult Magyar Nemzeti Filmalap egyik fő célja már a kezdetekkor a magyar filmipar felvirágoztatása volt, ezt a célt pedig maradéktalanul teljesítette is, hiszen az első öt évben 26,5 milliárd forint értékű támogatással 75 magyar játékfilm készítéséhez járult hozzá, e filmek pedig körülbelül 250 fesztiváldíjat nyertek el. Emellett az is fontos cél volt, hogy a filmszakmában dolgozó szakembereknek legyen munkájuk, és ne legyen a fiatalok körében elvándorlás ebből a szakmából. ?Kimondhatjuk, hogy ezt is sikerült megvalósítani: több mint 100 milliárd forintot hoznak hazánkba a külföldi produkciók, melyeket Magyarországon forgatnak, és ezek nemcsak a magyar stábok jó hírét viszik, hanem az országét is? ? emelte ki a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.

Havas Ágnes arról is beszámolt: amikor csatlakozott a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, legfőbb célja az volt, hogy fennmaradjon a magyar filmkultúra, az alkotók nagy sikerű filmeket tudjanak készíteni és ?a magyar filmművészet jó híre világszerte megmaradjon?. ?Ebben is szép eredményeket értünk el? ? jelentette ki Havas Ágnes, majd kiemelte a világ legjelentősebb filmes fesztiváljain remekelő magyar filmeket: A nagy füzet, a LOVE, a Saul fia, a Testről és lélekről és a Mindenki is szóba került, a felsorolás pedig jól mutatta, milyen is, mikor aranykorát éli a magyar film. A sikerek után Havas Ágnes azt is megemlítette: a Magyar Nemzeti Filmalap fontosnak tartja a hazai filmművészeti alkotások külföldi megjelenését, ezért együttműködik a Balassi Intézettel. ?Ez az együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy megismertessük a kint élő magyarokkal, illetve a külföldi nézőkkel a magyar filmet?, és erre rengetegen nyitottak, mivel a magyar filmnek egyedi nyelvezete, stílusa és értékes témái vannak.

Az eseményen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Mecenatúra igazgatója, Kocsis Noémi a Magyar Média Mecenatúra Programot mutatta be a résztvevőknek. Elmondta: a program 2011 és 2016 között 8,77 milliárd forint értékű támogatást nyújtott, melynek köszönhetően 916 film és egyéb mozgóképes alkotás készülhetett el. Kocsis Noémi a program ismertetése során kiemelte: ismeretterjesztő filmek, kísérleti és kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs filmek és sorozatok, illetve online elérhető tartalmak elkészítése mellett forgatókönyvfejlesztésre és történelmi dokumentumfilmek készítésére is lehet pályázni, hiszen fontosnak tartják, hogy széleskörű támogatást tudjanak nyújtani az alkotóknak. A Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült filmek ? például a Mindenki, a Félvilág vagy A berni követ ? összesen 296 elismerést nyertek el ? hangsúlyozta Kocsis Noémi, aki arról is beszámolt: a program a határon túli tehetségeknek is lehetőséget biztosít, így az ő pályázataikat is várják.

Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója a budapesti művészmozik tapasztalatairól számolt be: azokat a filmes programokat emelte ki, melyek megszervezésében a hazánkban működő külföldi kulturális intézetek és a mozik közösen vettek részt. Ehhez kapcsolódóan rögtön hangsúlyozta: ?a filmvetítés az egyik leghatékonyabb mód egy nemzet kultúrájának bemutatására?. A 2016-os évben több régió filmkultúrájának megjelenítését valósították meg az intézetek és a művészmozik, hiszen 16 ország kulturális intézetei szerveztek filmnapokat a budapesti mozikban, így az Urániában is ? mondta el Elekes Botond. Arról is szólt: e rendezvények sikerének több feltétele is van. Ilyen a kiszámítható rendszeresség, az állandó helyszín, a kezelhető filmes terjedelem, az ütemezés, illetve a minőség is ? árulta el, majd hozzátette: fontos, hogy izgalmas, aktuális tematikája legyen egy filmhétnek, de a sikerhez vezető út az exkluzivitás, mely kapcsolódhat filmhez, illetve meghívott vendéghez is. Beszéde végén Elekes Botond rámutatott: szükség lenne olyan állami programra, amely támogatással ösztönözné magyar filmek bemutatására az európai filmforgalmazókat.

Az előadásokat követő beszélgetésen Böszörményi Gábor, a Mozinet Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar filmek külföldi moziforgalmazását az is nagyban elő tudja segíteni, ha a külföldi magyar intézetek jó fordítást készítenek az alkotásokhoz. Novák Emil, a Magyar Filmakadémia elnöke megemlítette, hogy a három éve működő szervezet egy-egy jelentős magyar rendező életművére fókuszáló vetítések, programok szervezésében tud a külföldi magyar intézetek segítségére lenni. Ehhez csatlakozva Gábeli Tamás, a BUSHO Nemzetközi Rövidfilmfesztivál igazgatója kiemelte: a fesztiválon jeleskedő filmeket elérhetővé teszik az intézetek számára, ezzel is segítve munkájukat, valamint a virágzó magyar film népszerűsítését.

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond