A címadó Bartók mű: Magyar képek 1931-ben készült. Bartók zongoradarabokban próbálta azt az új stílust kifejezni, ami a népzene megismeréséből, kutatásokból a felszínre került és beépítette műveibe. Az 1910-es évek kísérletei zenekari műben kaptak helyet: a Magyar képek e korábbi zongoraművek darabjaiból vett zenekari átültetések. Első tételét, az Este a székelyeknél, erdélyi magyar népdalok ihlették, a második Medvetánc, népi karaktere a kanásztáncra vezethető vissza ? József Attila azonos című versét inspirálta. A harmadik, Melódia címmel ötfokú, ősi dallamra épülő siratóének, a negyedik burleszk darab: Kicsit ázottan, a befejezés pedig az Ürögi kanásztánc feldolgozása.
Kodály Galántai táncok című zenekari darabját akár Liszt magyar rapszódiáinak késői folytatásaként, betetőzéseként is tekinthetjük. ?Galántán töltötte a szerző a gyermekkora legszebb hét esztendejét? ? olvasható a partitúra bevezetőjében. Dallamai műzenei forrásokra épülnek, a 19. század fordulóján több füzetben kiadott magyar táncok, verbunkos dallamok feldolgozását hozta létre a zeneszerző a legmagasabb művészi szinten, modern, 20. századi hangszerelésben és harmóniai kísérettel.
A Pesti Vigadóban hangzott fel először 1873. március 19-én Liszt zenekari műve: A Szózat és Himnusz-fantázia, két nemzeti énekünk zenekari átdolgozása Richter János vezényletével. Liszt először 1839 végén adott hangversenyt a Vigadó első, Pollack Mihály tervezte épületében az árvízkárosultak javára, ezt követően 1846 áprilisában és májusában koncertezett itt. A második, Hild József és Feszl Frigyes tervezésében felépült új Vigadóban Szent Erzsébet Legendája oratóriumát mutatták be 1865. augusztus 15-én. Később is rendszeresen fellépett, így 1870-ben Beethoven születésének 100. évfordulóján, utoljára pedig 1879. március 6-án, az Írók és Művészek Társaságának rendezvényén szerepelt zongoraművészként és karmesterként a Vigadóban.
Szokolay Sándor zeneszerző 1994-ben költözött Sopronba, ahol haláláig élt és alkotott. 1996-ban komponálta Soproni akvarellek című szimfoniettáját, ami a négy évszak alcímet viseli. Dubrovay László Magyar Szimfóniája a magyar millenniumra készült, alcíme Kodály Zoltánnak és a magyar népnek. Három karmester: Medveczky Ádám, Vashegyi György és Záborszky Kálmán vezényletével hallhatók majd e művek az Óbudai Danubia Zenekar előadásában, közreműködik Miklósa Erika énekművész.
Medveczky Ádám karmester ez alkalommal Szokolay Sándor és Dubrovay László műveinek karmestere lesz. Mindkét művet vezényelte korábban, a Soproni Akvarelleket 2006-ban a Rádiózenekarral, Dubrovay László művét a Győri Filharmonikus Zenekarral. Szokolay Sándor műve a soproni költő, Becht Dezső versére készült, pasztell színekben, finom szövéssel ábrázolja a természetet, a Lővérek, Tómalom, belváros épületeit valóban az akvarell lágyságával adja vissza ? mondta el a karmester, aki az előadás próbájára indult. Dubrovay László alkotása magyaros hangvételű, gyászindulóval kezdődik, a küzdelmes sorsot jeleníti meg a bevezetéssel. A hat egységből álló műre a folytatásban a derű, sugárzó lendület és optimizmus jellemző. Hangnemében, hangkészletében változó, játékos, a pentatóniára utaló dallamvezetéssel találkozhatunk.
Medveczky Ádám, aki a nyitókoncerten is vezényelt, még elmondta, sok zenei élménnyel kötődik a Vigadóhoz, így a Concerto elődjével, a MATÁV Zenekarral bérleti hangversenysorozatot adtak itt korábban. Újdonság volt számára, hogy a régi beosztás megváltozott, a nézőtéri és színpadi rész helyet cserélt. Tapasztalata szerint az akusztika előnyére változott, Kotschy András mérnök jóvoltából, akinek a pécsi Kodály Központ kitűnő akusztikáját is köszönhetjük. ? Örvendetes, hogy rövid időn belül, a Zeneakadémia és Erkel Színház után elkészült a Vigadó is, mely előtérbe állítja a kultúrát ? nyilatkozta a Kossuth-díjas művész.
Csanda Mária
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
