Véget kell vetni a zöld felületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában – jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben című nemzetközi konferencia megnyitóján.
A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló eseményt a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezi. A konferencia része az Európai Történeti Kertek Napja nemzetközi eseménysorozatnak.
Tájépítészek, kerttörténészek, kertészmérnökök, kertészek és botanikusok számára magától értetődő a táj, a kertek, a növények iránti érdeklődés és szeretet, törekvés a megőrzésükre, védelmükre, fejlesztésükre. Emberek sokasága érzi ugyanezt a vonzalmat egy harmonikus táj, egy szép virágoskert, egy árnyat adó hatalmas fa láttán. A kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a pandémiás járvány alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet, és növekedése azóta is töretlen.
A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, a kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett: 1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében. A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöld felületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor aláhúzta: „Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk. Ennek érdekében szükséges a hazai tájépítészszakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos főtájépítészt is” – hangsúlyozta Lánszki Regő.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett, a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is. „Kertemberként magam is doktorálok az élet akadémiáján, visszatérve a kultúra eredeti jelentéséhez, a természet megmunkálásához annak a civil mozgalomnak a tagjaként, amely a költészet segítségével a Tündérkert költői képpel azonosítja szülőföldünket, a Kárpát-medencét” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Dr. Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke rámutatott, az MKA ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis részint a fenntartás folyamatosan növekvő költségei, részint a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket. A turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen mind többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre – húzta alá az MKA elnöke.
Stefano Dominioni, az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott:
Ennek érdekében hozták létre az Európai Kulturális Útvonalakat, ezek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében kijelentette, a tavalyi év a visszarendeződésé volt a turizmusban, amely kedvező feltételeket teremt a kertturizmust is magában foglaló kulturális turizmus bővülésének. A kulturális turizmus világszinten is az ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense. A külföldről hazánkba látogatók körében a magyar kultúra, az épített és a természetes örökség felfedezése központi szerepet tölt be, a városnézés és a fürdőturizmus mellett. „A hazai kertturizmus azért is fontos terület, mert alkalmas arra, hogy további élményeket nyújtva gyarapítsa a hazánkban töltött vendégéjszakák számát, sőt újabb utazásra inspiráljon” – emelte ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy a kertturizmus oldhatja a hazai turisztikai koncentrációt is, valamint hozzájárul a fenntartható turisztikai kínálat színesítéséhez is.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta: „Célul tűztük ki történeti kertjeink közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítását és széles körű bevezetését, amely lehetővé teszi természeti értékeink megóvását, illetve közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését.”
Április 18-án este Az Éden kalauzai címmel talk show-t szerveznek hazánk legnépszerűbb kertinfluenszerei közreműködésével. Borbás Marcsival (Kertem), McMenemy Márkkal (Kert TV) és Szomoru Miklóssal (Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten) Vincze Attila tájépítész beszélget.
A részletes program az MKA honlapján olvasható.
Fotók: Tóth-Máthé Barnabás / MKA
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
