Miért lehet fontos nekünk a díszvendégség Göteborgban, azon kívül, hogy természetesen nagy megtiszteltetést jelent a rendezvény?
Bárhol is legyen a világon, a díszvendég státusz mindig fontos az ezzel kiemelt ország kultúrája számára. Fokozott figyelem övezi a díszvendég országot. Ha ezt a helyzetet ügyesen kamatoztatjuk, hosszú távon csak előny származhat belőle. A kultúrát előszeretettel hasonlítják hídhoz, mely az egyes országokat összeköti. Ennél azonban szerintem még többről van szó. A kultúra, és ezen belül az irodalom személyes közelségbe hozza egymás gondolatvilágát, egymás értékrendjét. A mostaninál árnyaltabb kép alakulhat ki rólunk is Svédországban, ha a svédek irodalmunkon keresztül közelebb kerülnek hozzánk. Jó magyar könyvek felvonultatása mellett számtalan olyan programmal, beszélgetéssel, szemináriummal is készülünk, amelyek remélhetőleg a svédek számára is érthetőbbé teszik a mai Magyarország közéleti kérdéseit.
Honnan, mikortól indult a kapcsolat a svéd és a magyar irodalom szervezetei között?
Svédországban élő magyar íróként már évekkel ezelőtt igyekeztem megkeresni azokat a lehetőségeket, szálakat, amelyek mentén a két ország összeköthető. Mivel mind a svéd, mind pedig a Magyar Írószövetség tagja vagyok, kézenfekvőnek tartottam, hogy a két írószövetség között próbáljak először közelebbi kapcsolatot teremteni. 2009-ben L. Simon László a Magyar Írószövetség titkáraként örömmel fogadta a kezdeményezésemet, hiszen ő maga is fontosnak tartotta a külföldi írószövetségekkel való kapcsolattartást. A Svéd Írószövetség vezetőségén kívül a Göteborgi Könyvvásár vezetőségével is találkoztak egy látogatáson az akkori elnökkel, Kalász Mártonnal. Ez volt a kezdet, ekkor fogalmazódott meg, hogy milyen jó lenne, ha nemcsak egy-egy magyar kiadó látogatna időnként a vásárra, hanem Magyarország kiállító országként rendszeres résztvevője lehetne annak. Eltelt néhány év, és sokak munkájának eredménye, hogy 2012-ben először ott lehettünk Göteborgban. 2012-es programunk annyira megnyerte a vásár vezetőségének tetszését, hogy 2013 elején felajánlották számunkra a 2015-ös díszvendégséget.
Kik lehetnek részesei a jövő évre tervezett magyar díszvendégségnek?
Számtalan szempont alapján áll majd össze a jövő évi program, és a szerzők, kiadók listája, de korai még ennek részleteiről nyilatkozni. A Balassi Intézet részéről Hatos Pál főigazgatóval és a Göteborgi Könyvvásár vezetőségével folyamatosan egyeztetünk. Fontos, hogy a könyvfesztiváli program és a svéd nyelven megjelenő könyvek tükrözzék a magyar irodalom sokszínűségét. Az sem mellékes szempont, hogy a vendéglátó ország mire kíváncsi, milyen fajta irodalomra nyitott. A svédeket elsősorban a kortárs irodalom érdekli. A már ismert nevek mellett új írókat is szeretnének megismerni, a fiatalabb korosztályt és fiatalokat, valamint női írókat is.
Milyen jellegzetességekkel találkozhatnak a résztvevők és a könyvvásár vendégei, közönsége?
A Göteborgi Könyvvásárnak a szemináriumok, kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok ugyanúgy szerves részei, mint a könyvek, írók felvonultatása, bemutatása. Ez azt jelenti, hogy nemcsak írók, költők lesznek jövő évi díszvendégségünk szereplői, hiszen ezeknek a programoknak témavilága igen gazdag. Világnézeti kérdésektől kezdve a gasztronómiáig bármiről szó eshet. Egy történész, politológus vagy akár egy mesterszakács ugyanúgy szerepet kaphat, ha a program majd úgy kívánja. A svédek nagyon fogékonyak a természetre és kötődnek a természethez. Idén a díszvendég Brazília tiszteletére a gigantikus méretű Kert Színpad egy őserdőt jelenített meg. Jövő évben elképzelhető, hogy egy jellegzetes magyar tájegységet, például a Balaton-felvidék szőlővel telepített lankáit választja majd témának a színpad felelőse. A téma azért is lenne hálás, mert mi is könnyen kapcsolhatnánk a gasztronómiához. A számtalan színpad közül kiemelném a Svéd Egyház színpadát, ahol egzisztenciális kérdésekről, a mai embert érintő globális kihívásokról esik szó, a Nemzetközi Színpadot, ahol társadalmi kérdések, égető nemzetközi problémák kerülnek fókuszba, a Digitális Tér színpadot, ahol az irodalom és az információ megjelenítése a téma egy digitalizált korban, és persze a Költészet Tere színpadot, amely nevében hordozza, hogy mivel foglalkozik.
Vannak kiemelt témák?
Minden évben van egy olyan téma, melyet maga a könyvvásár állít fókuszba. Jövőre és 2016-ban a sajtószabadság, egyáltalán az írott szó szabadsága lesz a téma. Ennek az ad aktualitást, hogy Svédországban 250 évvel ezelőtt törölték el a cenzúrát és iktatták törvénybe a sajtószabadságot. Természetesen mi is csatlakozunk, és erről az örökké aktuális témáról mi is szólunk majd.
Főként angol és német nyelvterületen szeretnék íróink lefordíttatni könyveiket. Mit jelenthet a megjelenés Svédországban?
A Göteborgi Könyvvásár Európa második legnagyobb könyvvására. Azt szokták mondani, hogy a Göteborgi Könyvvásár Európa kapuja. Ha valaki ott sikereket ér el, számíthat arra, hogy megnyílik előtte a német és utána sorra a többi európai könyvpiac. Érzékenyen követi, mik a trendek a legnagyobb vásáron, a frankfurtin, ugyanakkor Frankfurt is fokozott figyelemmel kíséri a Göteborgi Könyvvásár programját. E két rangos európai könyves fórum között mintha egy egészséges versenyszellem alakult volna ki, ösztönzőleg hatnak egymásra. Svédország a Nobel-díj hazája, így érthető, hogy rangot jelent a svéd megjelenés. Tudni kell azt is, hogy erre a vásárra rengeteg könyvügynökség érkezik a világ minden tájáról.
Milyen következményekre számít, mi az, amit várhatunk a magyar irodalom fókuszba kerülésétől: több kiadói kapcsolatot, megjelenést, meghívásokat, esetleg ösztöndíjat magyar írók számára?
Ha sikerül új magyar írókat megismertetni a kiadókkal, nagyobb az esély arra, hogy később, 2015 után is odafigyelnek majd arra, ami a magyar irodalomban történik. A kiadók nehézkesek, nehezen fogadják be az új szerzőket, de ha már leteszik valaki mellett a garast, ritkán állnak meg egy könyvnél. Természetes velejárója lehet részvételünknek, hogy a svéd és a magyar írók vagy előadók közt olyan személyes kapcsolatok alakulnak ki, melyeket a későbbiekben is ápolni akarnak. A személyes jelenlét mindig meghozza gyümölcsét. Fontos szempontnak tartom, hogy a vásár olyan fórum legyen, ahol a két kultúra egymást erősíteni képes. Úgy is fogalmazhatnék, hagyjuk, hogy hasson ránk, amit a vendéglátóktól érdemes megtanulni, cserébe pedig mi nyújtsuk azt, amit tőlünk érdemes elsajátítani. Most csak két dolgot emelnék ki a sok közül. A magyarok számára példa lehetne az a konszenzuskészség, amiben a svédek nagyon sikeresek és jók, a svédek számára mi pedig a szellemi sokszínűséget, szellemi pezsgést tudnánk közvetíteni, amiben mi magyarok vagyunk jók.
Ön nem csak szervező, maga is alkotó. Min dolgozik most?
Verseket folyamatosan írok. Több, mint a fele elkészült következő regényemnek, most főleg erre koncentrálok. A 2014-es könyvvásár hektikus időszaka és a 2015-ös díszvendégség még hektikusabb időszaka között szeretném mielőbb befejezni a könyvet. Regényem a mai Svédországban játszódik, melyben a szereplők életén keresztül megjelenik a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek Svédországa is. A háttér, amely a szereplők életét is meghatározza, a közelmúlt svéd történelme, a szociáldemokrácia fénykora, főleg a Palme korszak, mely generációkat formált, s melynek ellentmondásai mély nyomokat hagytak a társadalomban.
Több, mint két évtizede él Svédországban, svédül vagy magyarul ír?
Sokszor megfordult a fejemben, hogy svédül is írok majd regényt. A jövőben nem tartom kizártnak, izgat a feladat. Jelenleg azonban magyarul írok, Svédországban játszódó regényem is először magyarul jelenik meg. Úgy érzem, magyarul árnyaltabban tudom kifejezni magam, és tény, hogy a magyar szókincs gazdagabb a svédnél. Természetesen a svéd nyelvet teljesen elsajátítottam ennyi idő alatt, ami lehetővé teszi, hogy fordítással is foglalkozzam. A mai svéd nagyok közül lefordítottam például Kerstin Ekman könyvét, mely ?Egy gyilkos praxisa? címmel itthon az Orpheusz kiadó gondozásában jelent meg. Elise Ingvarsson svéd költőnőre nagy hatást tett az a maroknyi Pilinszky vers, mely a Nobel-díjas Tomas Tranströmer tolmácsolásában, aki még személyesen ismerte Pilinszkyt, svédül megjelent egy gyűjtemény részeként. Tomas Tranströmert közeli barátság fűzte Thinsz Gézához, így ismerkedett meg Pilinszky költészetével. Elise Ingvarssonnal együtt pedig mi most nem kisebbre vállalkoztunk, mint arra, hogy Tranströmer és Thinsz Géza megkezdett munkáját folytassuk, és Pilinszky verseiből egy külön kötetet jelentessünk meg.
Csanda Mária
