64222ec3-0b6d-4959-85dc-05042747125b_169_beáll.jpg

Angolai telelőhelyükig követték a kék vércséket a magyar kutatók

Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A Kékvércse-védelmi Munkacsoport csaknem háromhetes útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása volt. Emellett célul tűzték ki azt is, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülhetik a Falcopolisban a tavaszi vonulás előtt összegyűlő éjszakázó vércsék számát.

„Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből százezer-, ha nem milliószámra gyűlnek össze a kék vércsék” – emelte ki az intézmény. Az angolai telelőhelyet még 2019-ben fedezték fel az MME kutatói, miután műholdas nyomkövetőkkel szerelték fel a hazánkban költő kék vércséket.

Az út kiemelt célja volt a helyi közösségek további bevonása a kék vércsék angolai védelmébe. Az MME szerint hosszú távon csak velük együttműködve lehet megőrizni ezt a páratlan természeti értéket. Az intézmény hangsúlyozta, hogy a madarak illegális vadászata miatt a magyar szakértők az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel karöltve azon dolgoznak, hogy Falcopolis inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára.

Az expedíció tagjai a kutatási feladatok mellett részt vettek a vércsék vadászati tilalmának fenntartására irányuló hőkamerás hajnali razziákban, tárgyaltak városi és tartományi elöljárókkal, az angolai állami természetvédelem képviselőivel, és előadásokat is tartottak a helyi iskolákban.

A műholdas nyomkövetők által gyűjtött adatokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) keresztül továbbították volna, azonban az orosz–ukrán háború óta ezt az antennarendszert lekapcsolták. A madarászok számára így a vércsék újra megfogása vagy az adatok földi antennával való letöltése jelenti az egyetlen megoldást.

A műholdas jeladókkal jelölt kék vércsék mozgásmintázatainak elemzése segítette korábban Falcopolis felfedezését, az adatgyűjtés pedig azóta is tart. Két éve például e modern eszközök segítségével sikerült meghatározni a gyülekezőhely körül a legfontosabb táplálkozóterületeket, és az adatokra támaszkodva tervezik az angolai állami természetvédelemmel közösen Falcopolis védetté nyilvánítását, melynek megalapozása jelenleg is zajlik.

Ez is érdekelheti

Litauszki Tibor kapta az Év Természetfotósa díjat

Litauszki Tibor vehette át az Év Természetfotósa címet a Varázslatos Magyarország (VM) díjátadó ünnepségén és természetfotó-kiállításának megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a fotóverseny kategória helyezettjeinek járó elismeréseket és a különdíjakat is átadták – közölték a szervezők.

A fiatal kerecsensólymoknak jó a magyar pocok

A tavalyi rekord után idén is tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi költőállománya, így a párok száma mára meghaladja a kétszázat.

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Rekordot döntöttek a kék vércsék a Hortobágyon

Több mint ötezer kék vércse gyűlt össze Hortobágyon egy éjszakázóhelyen, ez a valaha ismert legnagyobb éjszakázóhely a Kárpát-medencében – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.