64222ec3-0b6d-4959-85dc-05042747125b_169_beáll.jpg

Angolai telelőhelyükig követték a kék vércséket a magyar kutatók

Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A Kékvércse-védelmi Munkacsoport csaknem háromhetes útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása volt. Emellett célul tűzték ki azt is, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülhetik a Falcopolisban a tavaszi vonulás előtt összegyűlő éjszakázó vércsék számát.

„Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből százezer-, ha nem milliószámra gyűlnek össze a kék vércsék” – emelte ki az intézmény. Az angolai telelőhelyet még 2019-ben fedezték fel az MME kutatói, miután műholdas nyomkövetőkkel szerelték fel a hazánkban költő kék vércséket.

Az út kiemelt célja volt a helyi közösségek további bevonása a kék vércsék angolai védelmébe. Az MME szerint hosszú távon csak velük együttműködve lehet megőrizni ezt a páratlan természeti értéket. Az intézmény hangsúlyozta, hogy a madarak illegális vadászata miatt a magyar szakértők az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel karöltve azon dolgoznak, hogy Falcopolis inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára.

Az expedíció tagjai a kutatási feladatok mellett részt vettek a vércsék vadászati tilalmának fenntartására irányuló hőkamerás hajnali razziákban, tárgyaltak városi és tartományi elöljárókkal, az angolai állami természetvédelem képviselőivel, és előadásokat is tartottak a helyi iskolákban.

A műholdas nyomkövetők által gyűjtött adatokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) keresztül továbbították volna, azonban az orosz–ukrán háború óta ezt az antennarendszert lekapcsolták. A madarászok számára így a vércsék újra megfogása vagy az adatok földi antennával való letöltése jelenti az egyetlen megoldást.

A műholdas jeladókkal jelölt kék vércsék mozgásmintázatainak elemzése segítette korábban Falcopolis felfedezését, az adatgyűjtés pedig azóta is tart. Két éve például e modern eszközök segítségével sikerült meghatározni a gyülekezőhely körül a legfontosabb táplálkozóterületeket, és az adatokra támaszkodva tervezik az angolai állami természetvédelemmel közösen Falcopolis védetté nyilvánítását, melynek megalapozása jelenleg is zajlik.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – január 6.

Az énekes rigó az év madara, bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár, emléktáblát kapott Krasznahorkai László, kiderült, kik kapják a Magyar Bor Nagydíját – hírösszefoglalónk.

Litauszki Tibor kapta az Év Természetfotósa díjat

Litauszki Tibor vehette át az Év Természetfotósa címet a Varázslatos Magyarország (VM) díjátadó ünnepségén és természetfotó-kiállításának megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a fotóverseny kategória helyezettjeinek járó elismeréseket és a különdíjakat is átadták – közölték a szervezők.

A fiatal kerecsensólymoknak jó a magyar pocok

A tavalyi rekord után idén is tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi költőállománya, így a párok száma mára meghaladja a kétszázat.

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.