Pulitzer József elszegényedett kereskedőcsaládból származott, iskoláit Budapesten végezte. A katonai pálya iránt vonzódott, de gyenge egészsége, rossz szeme miatt az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg is elutasította. Tizenhat évesen hajófűtőként vándorolt ki Amerikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában: lőporfüstöt azonban itt sem szagolt és az elsők között kapta meg az obsitot. A Vadnyugaton számos mesterséget megpróbált, volt sikertelen öszvérápoló, bálnavadász és temetőgondnok, végül bánatában újságírónak állt.
Egy St. Louis-i német laphoz szegődött el, ahol hamar kedveltté váltak színes, érdekes írásai. Fokozatosan egyre nagyobb részesedést vásárolt az újságban, végül tulajdonos lett, majd felvásárolta és egyesítette a város lapjait, 1878-ban már a tulajdonában lévő Post-Dispatch volt a város legolvasottabb lapja.
1869-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, nem sokkal később liberális-republikánus képviselőként beválasztották Missouri állam parlamentjébe. Itt azzal tűnt ki, hogy egy szóváltást követően az ülésteremben rálőtt vitapartnerére - mivel azonban a dolog a Vadnyugaton történt, megúszta pénzbírsággal. St. Louisból 1883-ban távozott, mert nem volt hajlandó pisztolypárbajt vívni azzal a kollégájával, aki lelőtte lapjának vezércikk-íróját.
Pulitzer életét féltve New Yorkba költözött, ahol megvásárolta, majd rövid idő alatt népszerű és jövedelmező vállalkozássá alakította a csőd szélén tántorgó The World című újságot. A The World egyszerre volt népszerű tömeglap és minőségi elitújság, amelyben mindenki megtalálhatta, amit keresett. Volt benne oknyomozó újságírás, önreklám, magas színvonalú politikai vezércikk, botrány és szenzáció, sőt 1883-tól képregény is.
Módszereire jellemző, hogy egyik újságírónője felvétette magát a helyi kórházba, hogy leleplező cikket közölhessen az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokról. 1889-ben Verne nyomán meghirdették a 80 nap alatt a Föld körül versenyt - a győztes végül 72 nap alatt teljesítette a feladatot.
Pulitzer hevesen és nem mindig tisztességes eszközökkel küzdött legnagyobb riválisa, a Hearst-birodalom lapjaival, a nem túl nemes verseny eredménye lett a "sárga" sajtó. A név onnan ered, hogy a lapokat sárga papírra nyomtatták, hogy feltűnőbbel legyenek. A szenzációkra vadászó két sajtómágnás árban és minőségben is egymás alá kínált, sokak szerint például döntő szerepük volt az 1898-as spanyol-amerikai háború kirobbantásában.
Pulitzer romló látása és gyöngülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult újságjainak napi szerkesztésétől, de megtartotta az irányítást. Élete végére szinte teljesen megvakult, megtépázott idegrendszere a legkisebb zajt sem tudta elviselni. Előbb csak egy nagy ház belsejébe húzódott vissza, majd egy hajóra költözött és itt élt 1911. október 29-én bekövetkezett haláláig.
Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja, nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta.
Pulitzerben tisztelik az amerikai modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: "a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság". Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség - anyagi és politikai értelemben egyaránt. Pulitzer szerint "a világon a legnagyobb morális hatóerő a nyilvánosság", szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Éppen ezért végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a New York-i Columbia egyetem újságírói karának megszervezésére, mivel a zsurnalizmust nem csak szakmának, hanem hivatásnak tekintette.
Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit (hazánkban 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer-emlékdíjakat). A díjakkal persze pénz is jár, de az összeg eltörpül azok erkölcsi értéke mellett, hiszen a Pulitzer-díjasok között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy.
(Múlt-kor/MTI)
