1. Az elektromos világítás kezdetei

Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jogelődjét, a Magyar Wolframlámpagyárat 1913-ban alapította Kremeneczky János. Az osztrák üzletember 1882-ben hozta létre izzólámpagyárát Bécsben, és 1904-ben már wolframszálas izzókat állít elő, amikor még tartott a harc a gáz és az elektromos világítás hívei között. 1908-ban 7,5 millió izzólámpát készített. Mivel a monarchia magyar területén a bérköltségek lényegesen alacsonyabbak voltak, Budapesten terjeszkedett tovább, ahol az iparosodáshoz állami támogatást is kapott. 1913-ban megalakult a Magyar Wolframlámpagyár, az Orion jogelődje a Váci út 74 szám alatt.

2. A konkurencia

A gyár az izzólámpák mellett egyéb villamossági cikkeket is gyártott, és egyre sikeresebb lett. Az akkor már nemzetközi hírű Egyesült Izzólámpa és Villamossági Vállalat félteni kezdte a piacát, ezért érdekeltséget vállalt az új cégben.

Forrás: OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár

3. Új név, új arculat

A Magyar Wolframgyár 1924-ben nevét Orion Villamossági Rt.-re változtatta, és 1925-től valamennyi gyártmányát ORION védjeggyel ellátva hozza forgalomba. Az új cég háromfejes védjegyét Bottlik József grafikusművész tervezte.

Bottlik József tervezte plakát (1925)
Forrás: OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár

4. Megszólal a rádió

A gyár 1926-ban kezdte meg a rádiókészülékek gyártását a német Telefunken gyár szabadalmának felhasználásával. A belföldi piacon azonnal éles verseny bontakozott ki közte, az Egyesült Izzó, a Telefongyár, a holland Philips és a német Standard között.

1931-ben Kremeneczky eladta budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tőkeerejével és piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár előtt. Ekkor a már külföldön is ismert, Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak, exportra is. A legnagyobb piacok Németország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Törökország, Svájc és a skandináv államok voltak, de a tengeren túlra is szállítottak.

A gyár jelentős eredményeket ért el a hazai rádiózás népszerűsítésében is. 1934-ben már az ország egész területén vehető volt a rádió adása, a kereslet megnövekedett a rádiókészülékek iránt.

6. Néprádió: 57,30 pengő, részletre

Az Orion 1939-ben kezdte meg az úgynevezett néprádiók gyártását. Árát 57,30 pengőben állapították meg, amelyből részletre vásárlás esetén 48 pengőt kellett kifizetni. A különbözetet a kincstár állta.

A néprádió a gyár legnagyobb szériában készített rádiótípusa lett, egészen 1954-ig gyártották.

7. Jóvátétel, és ami nem számított bele

1941-ben az Oriont hadiüzemmé nyilvánították.

A második világháború utáni talpra állás nem ment könnyen a vállalatnak. Súlyos problémát jelentett a munkaerőhiány. A zsidó származású dolgozók tömeges deportálása révén alig maradt szakember. Bizonyos források szerint 1944-ben még a gyár élete is veszélybe került, ugyanis a visszavonuló német alakulatok tervei között szerepelt a hátrahagyott újpesti ipartelepek felrobbantása. A robbantás végül elmaradt, de teljesen kifosztották és leamortizálták azt. 1945 márciusában szovjet katonák szállták meg a gyárépületet. Feladatuk a géppark, a szerszám- és eszközállomány teljes összeírása volt. Ezt követően hétszáz vagonnyi gépet és alkatrészt vittek el. A vállalat tizenegy millió dollár értékű elszállított vagyona sohasem térült meg, és nem számították bele a Szovjetuniónak fizetett jóvátételbe sem. A háború után újjászervezett termelés elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott.

Elektromos háztartási eszközök bemutatója Szabadszálláson, 1949.
Fotó forrása: Fortepan/Kovács Márton Ernő

8. Népszuper rádió

1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át.

Az államosítás után a kormányzat 12 000 népszuper rádiókészülékre adott megrendelést. A rádiókészülék gyártás bővülése miatt 1951-ben önállósult a műszerüzem, és a gyár már csak rádiókészülékek gyártásával foglakozott

Az Orion 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos, külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba.

Egy 1954-es Filmhíradó tudósítása az Orion gyárból itt látható.
ORION AT 501 televízió készülék, 1959.
Forrás: Fortepan / Szent-tamási Mihály

9. Aranyérem a brüsszeli világkiállításon

1958-ban a brüsszeli világkiállításon az AR 306-os típusű rádió aranyérmet nyert modern, kellemes külsejéért. Ez volt az utolsó készülék, amit még a hagyományos szerelési eljárással készítettek. Ezután már csak nyomtatott áramköri lapon szerelt készülékeket gyártottak, ami egyszerűbbé tette a nyomógombos kapcsolók széleskörű alkalmazását.

Munka az Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál, 1973.
Fotó: Urbán Tamás

10. Tajvani kézben

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont. 1993-ban egy orosz olajóriáscég egyik érdekeltsége vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől, majd 1997-ben többséget szerzett benne egy szingapúri cég, amely továbbra is forgalmaz Orion márkanéven termékeket.

A nyitóképen egy Orion 239 A készülék 1958-ban. Forrás: Bauer Sándor/Fortepan

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Napi Történelem Forrás, MaNDa

#magyar márka