1. A volfrámlámpa diadalt arat
A ma használatos izzólámpa feltalálójaként Edisont (1847–1931) tartják számon, de számos más feltaláló is foglalkozott hasonló kutatásokkal, illetve az izzólámpa fejlesztésével. Nagy előrelépés volt, amikor 1904-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökei Budapesten szabadalmaztatták a volfrámizzószál gyártási eljárását, melynek eredményeként az izzószál fényesebben világított és hosszabb élettartamú volt, mint az addigi szénszálas izzók. A volfrámszálas izzó, melynek a gyártását 1907-ben kezdték meg, Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.
2. Tungsten + Wolfram
A volfrámot angolul tungstennek, németül wolframnak nevezik. A kettő összevonásából alakították ki a Tungsram nevet, amelyre 1909-ben, a körbe foglalt „T” betűvel együtt, védelmet jegyeztettek be.
3. Egger Bernát távírdaszerelő műhelye gyártási jogot szerez
A világhírnévre szert tévő vállalat egykor egy bécsi cég, Egger Bernát távírdaszerelő műhelyének magyar leányvállalata volt. Ekkor kezdett el terjedni Edison szénszálas izzólámpája, és Egger már 1887-ben megszerezte a gyártás jogát. A bécsi gyár és a budapesti műhely már akkor elkezdte az izzók gyártását, amikor más országok és cégek még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel. 1896-ban az Egger és Tsa budapesti műhelye felvette az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nevet, hangsúlyozva ezzel fő profiljukat, az izzólámpagyártást. 1901-ben a gyár Újpestre költözött, sziluettje látható az alábbi plakáton.
4. Kereskedősegédből vezérigazgató
Aschner Lipót, a magyar világítástechnika úttörője szerény körülmények között élő családból származott. Édesapja Nyitra megyei falusi vegyeskereskedő volt, fia iskoláztatására sem igen tellett, mindössze négy polgári osztályt végzett. Pályafutását kereskedősegédként kezdte 1892-ben. Sokáig számlázással foglalkozott, ami lehetővé tette számára a vállalat teljes kereskedelmi forgalmának áttekintését. Fokozatosan került mind fontosabb beosztásba, végül kereskedelmi igazgató lett, majd az akkor már igen jelentős ipari nagyvállalat vezérigazgatója.
Aschner tudta, hogy a nemzetközi siker csak úgy tartható fenn, ha a cég élen jár a technológiai fejlesztésekben. Magyarországon először hozott létre ipari bázison működő kutatóintézetet, ahol mindig a kor legjobb szakembereit alkalmazta. Emellett azon is folyamatosan dolgozott, hogy a tömegtermelést megvalósítsa.
1895-től az Újpesti Torna Egylet titkára, 1921–34 között elnöke volt. Figyelemmel kísérte az UTE mind a tizenhat szakosztályának munkáját. A klub legfőbb mecénása volt, az UTE neki köszönhette stadionját és csónakházát.
5. Belép a General Electric
A technológiát, a tömeggyártásra alkalmas automata gépeket 1922-től részesedés fejében a General Electric adta. 1932-re az amerikai cég már többségi tulajdonossá vált a részvénytársaságban.
6. A kriptonizzó csak egy a Tungsramhoz köthető szabadalmak közül
1931-ben a Tungsramnál újabb kutatások eredményeképpen a lámpabúrát kriptonnal töltötték meg. A kriptonizzó néhány év elteltével már a világpiacon is elismert volt magasabb élettartama, gazdaságosabb fényhasznosítása miatt, és ez csak egy a Tungsramhoz köthető számos jelentős felfedezés, szabadalom közül.
7. Rádiót is gyártottak
A Tungsram a két világháború alatt nagy mennyiségű hadiipari megrendelést kapott, ezért legjövedelmezőbb gyártmányaik a rádiócsövek lettek. A cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített.
8. Igazgatói székből koncentrációs táborba, majd vissza
A sikerszériának a második világháború vetett véget, amely hatalmas károkat okozott a Tungsramnak.
1944. március 19-én, amikor a németek megszállták Magyarországot, a Gestapo Aschnert az elsők között hurcolta el. Mauthausenbe került, ahonnan egy fogolycsere révén sikerült 1944 decemberében Svájcba jutnia. A háború után a magyar kormány kérésére hazatért, és idős kora, valamint az átéltek ellenére töretlen akarattal ismét tevékenyen bekapcsolódott az gyár munkájába mint a vállalat alelnöke. Ezt a posztot töltötte be haláláig.
9. Hányatott évek után privatizáció: ma már a General Electric a kizárólagos tulajdonos
Az államosítás után újra megindult a kriptonizzó- és a fénycsőgyártás, de elsősorban a megalakuló KGST-piacra termeltek. Sok átszervezés és új gyáregységek (Vác, Gyöngyös, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kaposvár stb.) létrehozása jellemezte az ezt követő éveket. A vállalat az exportjogát 1957-ben, az importjogot 1968-ban kapta vissza.
A nyugati piacokon is egyre sikeresebb volt a cég, az 1980-as évektől kiépítette külföldi értékesítési hálózatát is. A rendszerváltás után a General Electric vásárolta fel a Tungsram többségét, amely annak idején – a tömeggyártás beindításával – a világhírnévhez is hozzásegítette a vállalatot. 1994-től kizárólagos tulajdonosa a cégnek, ami GE–Tungsram néven működik.
A Tungsramot hirdető, művészek tervezte plakátokat felváltották a fotómontázsok, az ötletes ábrázolást pedig a szikár információk.
+ 1
A Tungsram Rt. történetéről a százéves évfordulón könyv is született, amely a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.
Forrás: Kopcsay Ágnes/OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár
Nyitókép: A gyártóüzem az 1920-as években. Forrás: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény
