A márkás pezsgő gyártása 1882. augusztus 1-jével kezdődött: Törley és Társa néven ekkor jegyeztette be vállalkozását a budapesti cégbíróságon Törley József.

Az ünnepi hangulat, az újévköszöntés ceremóniájának elhagyhatatlan kelléke a pezsgő. A kedvelt italt, a szénsavval dúsított bort 17. század végén „találta fel” Dom Pérignon bencés szerzetes. Az azonban, amit Vörösmarty megénekelt („Fölfelé megy borban a gyöngy: jól teszi…”), nem pezsgő, hanem újbor lehetett. Az igazán márkás pezsgő gyártása 1882. augusztus 1-jével kezdődött: ekkor jegyeztette be Törley és Társa néven vállalkozását a budapesti cégbíróságon Törley József.

Mi kell a jó pezsgő készítéséhez?

„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani” – írta Törley 1882-ben. Nem sokkal előbb Reimsben ismerkedett meg a pezsgőgyártással, ahol már 1880-ban céget alapított. Ezt 1882-ben Promontorra, Budafokra telepítette. Mi kell a jó pezsgő készítéséhez? Jó alapbor, és ehhez megfelelő szőlő – ezt megtalálta Etyeken; pincék, amelyek télen-nyáron állandó hőmérsékletűek – ezt Promontor, azaz Budafok biztosította; és pezsgőmester – akit a Franciaországból érkezett Louis François-ban tlelt meg.

Császári és Királyi Udvari Szállító

Törley József (1958–1907) kiváló szakember volt. Folyamatosan fejlesztette gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját. Ő vezette be elsőként Magyarországon a fagyasztásos seprőtelenítést, az úgynevezett degorzsálást (rázás után a palackok nyakában összegyűlt seprőt megfagyasztják, majd az így keletkezett jégdugót kilövetik). A századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett a Törley, a millenniumi kiállításon már a Császári és Királyi Udvari Szállító címet viselte, és a magyar pezsgőt rövidesen világszerte megismerték.

„A világnak nincs olyan tája, ahol a Törley pezsgőt nem ismernék, vagy nem kedvelnék.”

A jó pezsgőnek is kell cégér

Törley József nemcsak a pezsgő készítésének, hanem a reklámozásának is mestere volt, mai szemmel nézve is hatásos reklámkampányokat folytatott. A pezsgőt nem fogyasztók is ismerték a Törley jellegzetes, ötletgazdag plakátjait, menükártyáit, képeslapjait, számolócéduláit.

Az egyik legismertebb Törley-plakát Faragó Géza alkotása, eredetileg 1909-ből, de sok reprint kiadása is megjelent. Egy székén lazán, fordítva üldögélő, cigarettázó fiatalembert ábrázol. Mellette az asztalon pezsgőspohár, a vödörben a jégbe hűtött pezsgő. Talán egy bál fáradalmait piheni ki? Vár valakit? Vagy csak nézi a többieket? Egy biztos: Törley pezsgőt már fogyasztott!

A száguldó cégvezető

Törley József rajongott a technikai újdonságokért. Az országban negyedikként volt automobilja, ötödikként szerzett jogosítványt, alapító tagja volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak, és állítólag az ő nevéhez fűződik az első közúti baleset is, amikor hússzal száguldó autója elé került egy postás... Szerencsére nem lett komolyabb baj.

Nem véletlen az sem, hogy Törley cége lett az első Magyarországon, amely az áruszállításhoz teherautókat vásárolt. A feliratozott járművek az országot, sőt a külföldet is járva mindenütt köztudatba hozták a márkanevet.

Újonc a tévében

A hagyományosan jó reklámozást az utódok is folytatták. Az 1980-as években például év vége felé sokan izgatottan várták az aktuális Törley-falinaptárt, -kártyanaptárt, de országszerte láthatók voltak a plakátnaptáraik is. Ezek sokszor felhasználták a század elején készült plakátokat, motívumokat. A Törley az első pezsgőmárka volt, amely a tévében reklámmal jelent meg 1997-ben.

Támogatja Törley

Törley József támogatta a vendéglátóiparban dolgozókat, a művészeket, a színészeket, és rengeteget köszönhet neki Budafok is: több alapítványa segítette a környék szegényeit, gyermekeit. Halála után ezek az alapítványok özvegye kezelésében tovább éltek.

A termékmegjelenítés sem volt idegen a cég számára – az 1930-as évek magyar filmjeiben gyakran felhangzik a mondat: „Törley pezsgőt kérek!” 

A kultúra támogatásának hagyománya a mai napig megmaradt náluk.

Mindenhol jókedvet teremt

Törley váratlan, korai halála után unokaöccsei örökölték a gyárat, akik ragaszkodtak a magas minőséghez; a termelés 1910-re már elérte az évi kétmillió palackot. Az első világháborút és Trianont követően a forgalom jelentősen csökkent, 1944-ben pedig bombatalálat érte a gyár főépületét, hatalmas károkat okozva. A gyártás 1951-ben indult meg újra, és az 1960-as években kapott nagyobb lendületet. Hamarosan kiderült, hogy a KGST korlátlan piacot jelent a magyar pezsgő számára.

A Törley Pezsgőpincészet ma is őrzi hagyományait, a minőséget és vezető helyét a magyar pezsgőpiacon. A hosszú, gondos munkát követően a palack „szépen felöltözve, kaczér kupakkal ellátva elindul a nagy világba mindenhol jókedvet teremteni”. 

Forrás és fotók: OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár