DSC_3717

A megnyitón Tudor Zbarnea, a Moldovai Szépművészeti Múzeum igazgatója és Szilágyi Mátyás magyar nagykövet mondott ünnepi beszédet. A ceremónián felolvasták a magyar festőművész üdvözlő szavait, illetve bemutatták a róla készült filmet is. A rendezvényen a moldovai kulturális élet ismert személyiségei mellett a lengyel és a katari nagykövet, valamint a német és a holland ideiglenes ügyvivő is jelen volt. Megjelent Vladimir Hotineanu a moldovai parlament Kulturális, Oktatási, Ifjúsági, Sport és Tömegkommunikációs Bizottságának elnöke, továbbá a Moldovai Inter-Etnikai Hivatal képviselői, és számos helyi nemzeti kisebbségi szervezet prominens képviselője, többek között Vugar Novruzov üzletember, az azeri diaszpóra helyi szervezetének elnöke.

DSC_3746

 

Krizbai Sándor Alex a Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) szellemiségéből kinövő, az úgynevezett ?bartóki? útmutatást személyreszabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló, egyik legkarakterisztikusabb képviselője. A művész megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, kevert eszközrendszert teremtett magának. Egyedi grafikái akkor nyerik el befejezettségüket, amikor a kavargó szén, kréta, tus, tempera, akvarell, pác egymást felerősítve különös, barokkosan eleven formavilágú, szenvedélyes lelkiállapotot tükröző esztétikai minőséget hoz létre a különféle méretű papírlapokon, és gyakran a két métert is meghaladó papírtekercseken. Olajfestményeire a formákat a ?mélyből? a felszínre hajtó, az emblematikus értékűvé tett jeleket-jelképeket körülölelő expresszív kifejezés jellemző.

DSC_3704

 

Krizbai ?szürenon? festő, aki a szürrealizmust és a nonfigurációt keveri, egyesíti képein. Szimbólumkereső és szimbólumteremtő is egyben, aki a természeti, mitikus, folklorikus és a kiemelt szerepkörű, totemisztikus vagy tájjellegű tárgyakból, illetve mágikus értékű jelekből, valamint a sorskérdéssé tett mindennapi helyzetekből eredezteti absztrakcióit és meríti témáit. Álomlátó dimenziókat feltáró, lélektani perspektívákat nyitó művészete szintetikus természetű, mert alkotásaiban ott bujkálnak a modern festészeti ?tradíciók? egyéni útjainak érzéki, szemléleti tanulságai (Munch, van Gogh, Csontváry, Sutherland, Tuculescu) és a neoavantgárd törekvések folytonosan haladni akaró intellektuális elemei, keveredve az ösztönös művészet ?ősaktív? önkiírási vágyával. A hangköltészetet és a hangformálást, a tárgy- és a térképzést, a festészetet és az animációt egyesíteni kívánó műveiben valamiféle valóságfelettiségre utaló mágiát művel az anyagi dolgok átszellemíthetősége érdekében.