fbpx

Magyar | Művész | Világ – Diaszpórában élő magyar művészek kiállítása

A Magyarság Háza tavaly ünnepelte tizedik jubileumát. A jeles évforduló alkalmából szervezett kiállítás a világszerte diaszpórában élő magyar származású képzőművészek munkáit mutatja be. A tárlatsorozatról a kurátorral, Bedi Kata esztétával beszélgettünk.

A Magyar | Művész | Világ című kiállítás egyedi válogatásban mutatja be a diaszpórában alkotó magyar származású képzőművészek jellegzetes alkotásait. Milyen fórumon sikerült megszólítani a világ különböző pontjain élő magyar alkotókat?

A kiállítás tervéről a Magyarság Háza tett közzé felhívást, amelyet a diaszpóra magyarságát összefogó szervezetek – az egyes kontinensek ernyőszervezetei és az országos ernyőszervezetek – juttattak el az alkotókhoz. Több mint háromszáz mű érkezett be, melyek közül körülbelül negyven, változatos technikákkal készült alkotást választottam ki. A koherens, átfogó válogatást utazó tárlataink alkalmával világszerte bemutatjuk.

Jelenleg a Bálna Budapest reprezentatív kiállítóterében látogatható a kiállítás. Eddig hol láthatta a műveket a nagyközönség, és hová utazik tovább ez a különleges képzőművészeti anyag?

Innsbruckban debütált, majd Szerbiába, Topolyára, onnan pedig Székelyudvarhelyre és Szatmárnémetibe utazott. A budapesti kiállítás után Ausztráliában, Melbourne-ben lesz látható, majd Los Angeles és Madrid az úti cél. A művek elrendezése a különböző helyszíneken természetszerűleg változik, így mindig újabb és újabb összefüggések és kapcsolatok rajzolódnak ki. A tárlathoz tíznyelvű katalógust szerkesztettünk, melyben a művek reprodukciói mellett az alkotók rövid bemutatása is szerepel.

Mi alapján válogattad ki a beérkező művek közül a tárlat anyagát?

Az ugyan nem volt a felhívásban kikötve, hogy a magyarságra vagy az identitáskérdésekre reflektáljanak a művek, ez a szempont mégis nagyon hangsúlyosan jelent meg az anyagban. Ebből szinte magától értetődően következik, hogy a művek között párbeszéd jött létre, hogy izgalmas gondolati ívet lehet kirajzolni a különböző stílusú alkotásokkal: azokkal, amelyeken a magyaros motívumok erőteljesebbek és azokkal, amelyeken csak egészen finoman jelennek meg. Ezekhez aztán könnyen tudnak kapcsolódni a természeti témájúak vagy akár szakrálisak is. Például Puppi Adriana gyönyörű, Emlékek című gobelinjén elvontan, már-már ornamentikusan jelennek meg a magyaros virágmotívumok.

A tárlat másik fő témája az empátia, a választott hazának az érkező szempontjából való ábrázolása, tehát a diaszpórában való élet identitáskérdése is előkerül. Például az indián törzsfőnök Boros László György Őslakosok vagy a kanadai nemzeti nap ünneplése Sárkány Mária Promenádján. A rendezés során igyekeztem a formai kapcsolódásoknak és az asszociációknak is teret engedni, illetve azt megmutatni, hogy a világ számos pontján élő alkotók gondolatai hol érnek össze. Mint minden kiállítás esetében, természetesen itt is voltak prózai szempontok, például a tervezett helyszínek befogadóképessége és a viszonylag könnyű szállíthatóság.  

Kurátorként a válogatás során kivételes rálátást nyertél a diaszpórában élő alkotók tevékenységére. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál, mi volt számodra a legérdekesebb felismerés ebben a munkafolyamatban?

A cél a Magyarság Háza tízéves fennállását ünneplő eseménysorozat részeként olyan kiállítás létrehozása volt, amely a diaszpórában élő alkotók munkásságába enged betekintést. Sok alkotóval a kiállítás révén ismerkedhettem meg. Számomra azok a művek a leginkább izgalmasak, amelyek a diaszpóralét identitáskérdését feszegetik, és új szempontból tudnak rátekinteni a magyarságra, „a világban való létre”.

Milyen visszajelzések érkeztek a művészektől?

A kiállítók lelkesedése jól érzékelhető abból, hogy a megnyitóra több mint húszan eljöttek. Ez a távolságok ismeretében önmagáért beszél. A megnyitón és utána is sok pozitív visszajelzést kaptunk.

A Magyarság Háza milyen üzenetet fogalmazott meg a kiállítással kapcsolatban?

Az intézmény célja a kiállítással az, hogy a diaszpórában élő és alkotó magyar képzőművészek számára közös platformot teremtsen, hogy a különböző kontinenseken élő alkotók megismerkedjenek egymással, tudomást szerezzenek egymásról, hogy az alkotókat ne csak szűkebb diaszpórahazájukban ismerjék, hanem Magyarországon, a Kárpát-medence országaiban és a világ távolabbi felében is megismertessék a magyar közösségekkel. Ezzel is segítve a magyar–magyar kapcsolatok erősítését, ami a Magyarság Házának egyik fontos célja.

A Magyar | Művész | Világ című kiállítás július 30-ig látogatható a Bálna Budapest első emeleti kiállítóterében.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

A rovat további cikkei