Az együttműködés első mozzanataként Herend olyan értékes porcelántárgyakat bocsájtott a Magyar Nemzeti Múzeum rendelkezésére, amelyek egyenesen Dél-Koreába, Szöulba vitték mind a manufaktúra, mind pedig a magyar kultúra hírét. A szöuli Koreai Nemzeti Palotamúzeumban december 3-án nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása, amely a magyar arisztokrácia életét mutatja be a 17-19. századi Habsburg-dinasztia korában. A kiállításra érkeztek Szöulba Herend ?Ferenc József? nevű porcelán-készletének bizonyos darabjai is, amelyeket a tárlat végéig, 2014. február 16-ig láthat a közönség.
?Herend fontosnak tartja önként vállalt társadalmi és kulturális szerepvállalását, a művészeti hagyományok, kulturális értékek ápolását és megőrzését. Ebből a társadalmi szerepvállalásból kiindulva mutatkozik be a manufaktúra hazai és nemzetközi kiállításokon, és így került sor a Magyar Nemzeti Múzeummal való első együttműködésre is? ? jegyezte meg dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hozzátette: nem titkolják a szándékot, hogy példát mutassanak a gazdasági és az állami kulturális szféra összefogására.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a 19. század eleje óta a magyar iparművészet értékeként, a Magyar Örökség és az Európai Kulturális Örökség részeként készíti kézműves porcelánjait. Mára a cég nemcsak sikeres gazdasági társaság, hanem kulturális misszióval rendelkező közösség is. A porcelán manufaktúra alapítása 1826-ig nyúlik vissza, amikor Stingl Vince, aki korábban Tatán már tevékenykedett a kerámiaiparban, Herenden telket vásárolt. Itt alapította meg kőedénygyártó műhelyét, de hamarosan megkezdte a porcelán előállítására irányuló kísérleteit is. Az állandó tőkehiánnyal küszködő Stingl a legnagyobb hitelezőt, Fischer Mórt tőkéstársként vette maga mellé, majd a gyárat 1839-ben végleg átadta Fischernek. Fischer hamarosan felhagyott a helyi alapanyagokkal végzett kísérletekkel, 1842-ben már Csehországból hozatta a kaolint, a porcelángyártás egyik meghatározó alapanyagát. Az első ?külföldi? siker 1845-ben a bécsi kiállításon született, ahol Herend a gróf Eszterházy Károlyné készletéből hiányzó darabok pótlását vállalta. Fischer felismerte, hogy az olcsó cseh tömegáruval a Habsburg Birodalom keretei között nem állhatja a versenyt, a művészi porcelán előállításával azonban hiányt pótol.
Gergely Éva
