Balassi költészete tematikáját tekintve sokrétű: nevének említésekor a szerelmes, istenes és vitézi versei egyaránt eszünkbe juthatnak. Hátterét tekintve szerencsés helyzetből indult, hiszen nemesként lehetősége nyílt a magas fokú kultúra elsajátítására, nem hiába ismert kiemelkedően művelt költőként. Elsőként Bornemisza Péter evangélikus lelkész mellett nyílt lehetősége tanulni, aki valószínűleg költői indulását is segítette.
Első fordítása a Beteg lelkeknek való füves kertecske volt, melyet lengyelországi száműzetésük ideje alatt szülei vigasztalására fordított le. Hazatérésük után számos fordulatot vett élete: harcolt a fenyegető török hadsereg ellen, valamint magánéletében is változás állt be. Találkozott fiatalkorából ismert szerelmével, Losonczy Annával, aki az egyik legihletőbb személynek bizonyult életében, hozzá szólnak a híres Júlia-versek. Ezek alapján kiderül, hogy szerelme nem volt egészen viszonzatlan, bár Júlia soha nem szegte meg Ungnád Kristófhoz való házassági esküjét. Szerelmi költészetében kiemelkedő jelentőségű még Célia-ciklusa, melynek múzsája a mai napig találgatás tárgyát képezi.
Ez idő tájt kivette részét a Báthory István elleni lázadók közötti harcból is, ami a törökökkel szembeni tapasztalatok mellett szintén a vitézi versek inspirációjaként szolgálhatott. A harcokban fogságba esett és egy évre Báthory udvarába került. Visszatérése után megházasodott, Dobó Krisztinát vette el.
Ady előtt őt tartják az első istenes költőnek. Vallásos lírájában hangsúlyosan tükröződik a reneszánsz szemlélet: emberközpontúság, személyes hangvétel jellemzi.
Jelentőségét mutatja még többek között a nevét viselő strófa magyar költészetben való meghonosítása, valamint hogy róla nevezeték el Magyarország egyik kiemelt kulturális intézményét - Balassi Intézet -, mely számos külföldi nagyvárosban van jelen, és melynek a magyar kulturális diplomáciában kulcsszerepet tölt be.
Forrás: wikipedia
