Hunyadi győzelmeinek hatására a pápa vezetésével nemzetközi koalíció jött létre, amely céljául a Balkán-félsziget felszabadítását tűzte ki. A készülő nagyszabású offenzívától megrémült Murád szultán rendkívül kedvező békeajánlattal állt elő. Vállalta, hogy Szerbiából kivonja katonáit és visszaadja a területet Brankovicsnak, 100 ezer arany hadisarcot fizet a magyar királynak, és háború esetén 30 ezer fegyverest bocsát rendelkezésére. Augusztus 1. körül Szegeden Ulászló elfogadta a szultáni békeajánlatot, 4-én azonban az országnagyokkal együtt esküt tett a pápai legátusnak, Giuliano Cesarininek, hogy a törökkel kötendő béke eleve érvénytelen lesz. Augusztus 15-én, Nagyváradon megkötötték a török-magyar `hamis` békét, egy hét múlva Szerbia várai Brankovics birtokába kerültek. Egy hónappal később a tíz évre kötött békét megszegve a magyar hadak Orsovánál átkeltek a Dunán, és benyomultak a török kézen lévő Bulgária területére. A békekötésről szállongó hírek megzavarták a szövetséges hadakat, a szerbek egyáltalán nem csatlakoztak a koalícióhoz, a Boszporuszt elzáró flotta pedig nem volt képes meggátolni a szultáni hadak átkelését. 1444. november 10-én a Fekete-tenger parti Várnánál a mintegy háromszoros túlerőben lévő török sereg megsemmisítő győzelmet aratott a visszavonulás lehetőségétől elzárt keresztény had felett. A csatában életét vesztette a fiatal uralkodó - akinek a janicsárok ellen intézett meggondolatlan rohama nagyban hozzájárult a gyászos kimenetelhez -, a pápai legátus és számos magyar zászlósúr.
