Magyar turkológusok török nyelvű életrajzi kislexikonját mutatták be az MTA-n

A több mint 250 oldalas enciklopédia a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet, a Türksoy, Magyarország ankarai nagykövetsége és a Liszt Intézet együttműködésében készült el. A kötetet Fodor Gábor szerkesztette.    

Szultanbaj Rajev, a Türksoy főtitkára a méltatásában a kötet céljának nevezte, hogy megemlékezzen a magyar testvérnép legfontosabb turkológusairól, és bemutassa a szakterületen úttörőnek számító munkáikat. A könyv kiemelt figyelmet fordít az iskolateremtőkre és mindazokra, akik továbbviszik ezt a hagyományt – tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy a kötet Vámbéry Ármin születésének 190. évfordulóján jelent meg.

Szervezete tevékenységét ismertetve szólt arról, hogy a Türksoy számos programot szervez tagállamaiban és azon országokban, ahol rokon népeik élnek. Szultanbaj Rajev egyúttal méltatta Magyarországnak a török világgal ápolt sokoldalú kapcsolatait.     

Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet, a Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodájának vezetője elmondta, hogy az enciklopédia 98 magyar turkológus rövid életrajzát és a fontosabb művek jegyzékét tartalmazza, annak összeállítása – mint fogalmazott – becsületbeli ügy volt.     

Dávid Géza történész, turkológus, az ELTE BTK professor emeritusa a magyar turkológia történetének főbb csomópontjait is felelevenítve közölte, hogy a Türksoy korábban az Eurázsia turkológusai sorozat keretében megjelentette az orosz, később a kazah és a kirgiz turkológusokat bemutató köteteket. A magyar tudósokat jegyző kötetet Magyarország ankarai nagykövetségén mutatták be – tette hozzá.     

Vásáry István, az ELTE Török Filológiai Tanszékének professor emeritusa egyebek mellett arról szólt, hogy a turkológia Magyarországon nemzeti tudomány volt, ugyanis a magyar történelem két szálon is kapcsolódik a törökséghez: az oszmán-török hódoltság időszakával és a 10. század előtti magyar történelemmel. Szavai szerint a modern turkológia kezdete Vámbéry Ármin nevéhez fűződik, aki mindkét vonalat „feszegette”.     

Az eseményen Ivanics Mária, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztika Tanszékének professor emeritája a többi között ismertette a tanszék által folytatott tudományos kutatás irányait.

Nyitókép: Vámbéry Ármin mellszobra Érden. Fotó: Wikimedia/Elekes Andor