Hogy mit is jelent ez, arról beszélgetett a Kultúra.hu pódiumán Horváth László, a Fonó ügyvezető igazgatója, Kiss Tibor, a Quimby frontembere és Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zeneszerző-gitárosa, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja augusztus 23-án a Tranzit Fesztiválon.
A könnyűzenészek meg tudnak élni, de leginkább a koncertezésből, lemezeladásból nem igazán ? mondta Tóth Szabolcs. A Sugarloaf együttes zeneszerző-gitárosa hozzátette: évekkel ezelőtt még nagy lemezeladásokat lehetett produkálni, ma már azonban az egyik legnépszerűbb hazai férfi előadó is csak 1200 darab korongot ad el, az aranylemez pedig körülbelül 1500 lemez eladásánál van. ?A nép- és a világzene talán jobban megy, a könnyűzenésznek viszont egyedül a koncertezés jelenhet megélhetést ma, amely azonban csak júniusra, júliusra, augusztusra korlátozódik? ? fejtette ki.
Horváth László, a Fonó ügyvezető igazgatója erre reagálva elmondta: a népzene valóban jobb helyzetben van, a Csík Zenekar ugyanis 5-8-10 ezer példányt ad el a lemezeiből, ám természetesen itt is vannak problémák. ?Piaci alapon nem tudják fenntartani magukat a zenekarok, túlkínálat van, szükség lenne az állami mecenatúrára is. Ami például most a Fonó túlélését segíti, az a TAO-program, nem pedig az állami források? ? mondta Horváth László. Tóth Szabolcs szerint viszont a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatással körülbelül két-háromszoros összegekre lehet pályázni, mint korábban.
Kinek kell eldöntenie, mi a jó és mi a rossz zene? ? tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora, Stumpf András, a Heti Válasz újságírója. Tóth Szabolcs szerint a ?slágerbizottság, ízlésrendőrség nem jó, a közönségnek kellene döntenie arról, ki maradjon életben?. Ebből a szempontból a médiának van szerepe, mindenkit meg kellene mutatni, hogy az emberek választhassanak ? például 2007-ben indult el a Petőfi Rádió, amely a mai magyar undergroundot kezdte el nyomni, több zenekarnak így sikerült feltörnie ? mondta. Ami még segíthetne a problémán ? fűzte hozzá a Sugarloaf zeneszerző-gitárosa ?, hogy ha a magyar zenei kvótát, amely jelenleg 35 százalék, felemelnék. ?Az Artisjusszal mi 60-65 százalékot szerettünk volna elérni, most is ezen dolgozunk? ? emelte ki Tóth Szabolcs.
?A magyar zenei piac áldott gettó ? kicsi és szegény, életben maradni bűvészmutatvány? ? hangsúlyozta ki Kiss Tibor. A Quimby frontembere úgy véli, hogy ellehetetlenítette a koncertezést a West Balkán kapcsán hozott törvény: kevesebb helyen, kisebb közönségszámmal tudnak ugyanis játszani ? természetesen töredék gázsiért. Mint mondta: ?egy törvényt azonban nem ciki felülvizsgálni?.
Tóth Szabolcs hozzátette: a zenekarokat nemcsak az darálja be, ha nem tehetségesek, hanem az is, hogy rengeteg egyéb dologgal kell foglalkozniuk: a zenészeknek könyvelőnek, menedzsernek és stylistnak is kellene lenniük, amely azonban elveszi az időt, a kedvet a muzsikálástól. ?A mai piac azt kívánja meg, hogy ne csak tücskök, hanem hangyák is legyünk.?
Készítette: Szíjjártó Anita
