A holokauszt egyik legfontosabb emlékhelyeként számon tartott ház, ahol Anna Frank 1942 és 1944 között rejtőzött családjával, majdnem a kormányzati figyelmetlenség áldozata lett: a hollandok ugyanis lerombolták volna.
Joseph Luns egykori külügyminiszter most közzétett levele arról árulkodik, hogy szerinte "az épületnek nincs történeti értéke, és Hollandia számára építészetileg is teljesen értéktelen". A levelet az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének címezte, és abban a kormány hivatalos álláspontját közölte. A levelet valószínűleg azért írhatta, mert az amerikaiak többször is sürgették, hogy miért nem nyilvánították történelmi örökséggé az épületet.
A családot 1944-ben fedezték fel, és vitték koncentrációs táborba, amelyet csak a lány apja élt túl, aki visszatérve fedezte fel, és adta ki a naplót. A könyv később világsiker lett, és egy tucatnyi nyelvre lefordították.
Az első látogatók egyébként 1947-ben érkeztek, nem sokkal a könyv első kiadása után. A ház az 1950-es években egy ingatlanfejlesztő cég kezébe került, amely mindenképp lerombolta volna, ám a tiltakozások hatására elálltak az ötlettől. Az épület 1957-ben került az Anna Frank Alapítvány tulajdonába, amely három évvel később nyitotta meg az ott kialakított múzeumot. A család búvóhelyét évente több millióan keresik fel.
