1999 óta május 24-én ünneplik AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJÁt. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.
A budapesti Szent Rókus Kórház megnyitása – 1798
1798. május 24-én, Pünkösd hétfőjén nyitották meg 40 beteg felvételével a mai Rókus Kórház elődjét, akkori nevén a Pesti Polgári Köz-Ispotályt. A kórház eredete az 1711. évi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor a járvány elmúltával a város túlélő polgárai szerencsés megmenekülésük emlékére Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére egy kápolna építését határozták el. 1711 júliusában tették le az alapkövet és rövid idő alatt el is készült a szentélyrész, majd 1739-ben kibővítették, ekkor nyerte el a templom végleges alakját. A város egyetlen, 72 ágyas kórháza ebben az időben a belvárosban, a Zöldfa és a Borz utca (a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca) sarkán volt, egy zsúfolt, szellőzetlen épületben, amely ráadásul kétszer is tűz áldozata lett. Az irgalmas rend javasolta először 1752-ben, majd 20 évvel később újra, hogy a Rókus kápolna mellé kórházat és szegényházat építsenek. Az engedélyezés és a költségek összegyűjtése évtizedekig tartott; végül 1796 augusztusában tették le az alapkövet és a 207 beteget befogadó kórházat 1798. május 24-én nyitották meg a királyi biztos jelenlétében. A Szent Rókus Kórház elnevezést az intézmény csak később kapta, amikor a kórház összeépült a kápolnával. 1832-ben történt jelentős bővítés Pollack Mihály tervei szerint; a kivitelező az építész fia, Pollack Ágoston volt. Nevezetes eseménynek számít a kórház történetében, hogy 1851-ben a Bécsből áttelepült Semmelweis Ignác vette át a szülészeti osztály vezetését. Városrendezési indokokkal többször is elhatározták a kórház lebontását, de szerencsére erre nem került sor.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Budapest Lexikon)
Gerő László születésnapja – 1909
A hazai műemlékvédelem sokoldalú szakértője, GERŐ LÁSZLÓ (Szombathely, 1909. május 24. – Budapest, 1995. január 19.) a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd két évig a római akadémián végzett építészettörténeti tanulmányokat. Eközben megírta a római Santo Stefano Rotondo V. századi templom építéstörténetét. 1941-ben a budapesti műegyetemen szerzett doktori fokozatot, majd 1948-ban magántanárrá habilitálták. 1939–44 között vezette az Óbudán feltárt római katonai amfiteátrum helyreállítását. Ettől kezdve élete végéig különböző intézményeknél és beosztásokban a magyar műemlékvédelemmel foglalkozott. 1949-ben készítette el a budai várnegyed rendezési tervét és vezette a belvárosi templom restaurálását. 1950-ben terveket készített a budai várpalota középkori részeinek helyreállítására. Jelentős rekonstrukciós munkái közé tartozik az újmassai őskohó és a siklósi gótikus várkápolna. Nemzetközileg elismert szaktekintélye volt a városépítészetnek, városrendezésnek. Utolsó nagy munkája a római Szent Péter-székesegyház grottájában 1980-ban épített magyar kápolna, a Capella Magna Domina Hungariae volt.
1957-ben megindítója és haláláig főszerkesztője volt a Műemlékvédelem című folyóiratnak, alapító tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének. Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: megkapta az Ybl-, az Állami-, a Herder- és a Pro Urbe-díjat. Nemcsak a szorosan vett szakmának írt, könyvei széles körben népszerűsítették az építészettörténetet. Legfontosabb munkái: A budai vár (1951), Az építészeti stílusok (1957), Magyarország várépítészete (1955), Történelmi városmagok (1978), Magyar műemléki ABC (1984), Műemlékekről mindenkinek ((1987).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Május 24-én történt
Ma ünnepli 79. születésnapját Priscilla Presley, a rock and roll királyának felesége. Az elmúlt évek legendás zenészekről szóló életrajzifilm-hullámának izgalmas „mellékvágánya” az idén bemutatott, Sofia Coppola rendezte Priscilla, melynek alapját Mrs. Presley Elvis és én című könyve adta.
Priscilla Presley az idei bécsi operabál sztárvendégeként. Fotó: Roland Schlager / APA / AFP
Május 24-én történt
1337 VI. Fülöp francia király bejelentette az angol királyok franciaországi hűbérbirtoka, az Aquitaniai Hercegség elkobzását, ezzel kezdetét vette a százéves háború.
1844 Végigfutott az első mondat a Samuel Morse amerikai feltaláló által felállított első távíróvonalon.
1883 New Yorkban felavatták a Brooklyn hidat, a világ első acélkábeles függőhídját.
1908 Budapesten felavatták Vörösmarty Mihály szobrát az akkori Gizella téren, amely ma a költő nevét viseli.
1924 Megjelent a Magyar Rádió Újság, Képes rádió szaklap alcímmel.
1944 Albániában az olasz fasiszta megszállás elleni harc során megkezdődött a permeti kongresszus, mely az Antifasiszta Nemzeti Felszabadítási Tanácsot tette meg az ország legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó testületévé.
1964 Limában egy Peru–Argentína-mérkőzés utolsó percében kitört tömegverekedésben 318 ember halt meg.
1982 A belgiumi Leuvenből az Országos Széchényi Könyvtárba került az Ómagyar Mária-siralom, az egyik legrégebbi magyar írásos emlék.
1993 Kikiáltották a szuverén eritreai államot. (nemzeti ünnep)
1998 Magyarországon megtartották a rendszerváltás utáni harmadik országgyűlési képviselő-választás második fordulóját. (Az első forduló május 10-én volt.)
2000 Az izraeli hadsereg befejezte a kivonulást a 22 éven át megszállva tartott dél-libanoni biztonsági övezetből. Helyüket az ENSZ kéksisakosai foglalták el.
2015 Ferenc pápa ellátta kézjegyével Laudato si' (Áldott légy) című enciklikáját, amelynek témája a teremtett világ védelme.
2022 Magyarországon elsőként robotasszisztált epehólyagműtétet végeztek el a Semmelweis Egyetemen.
Május 24-én született
1494 Jacopo Pontormo olasz festő, a manierizmus egyik első művésze
1544 William Gilbert angol orvos, fizikus, az Erzsébet-kor kiemelkedő tudósa
1686 Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus, a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója
1743 Jean-Paul Marat, a jakobinusok egyik legradikálisabb vezetője a francia forradalomban
1784 Reisinger János orvos, biológus
1819 Viktória brit királynő, a második leghosszabb ideig trónon ülő brit uralkodó (1837–1901), a viktoriánus kor névadója
1899 Suzanne Lenglen kétszeres olimpiai bajnok francia teniszező
1905 Mihail Solohov Nobel-díjas szovjet-orosz író
1909 Philip Blaiberg fokvárosi fogorvos, a harmadik szívátültetett
1909 Gerő László állami és Ybl Miklós-díjas építész, műemlékvédelmi szakember
1914 Lilli Palmer német színésznő, írónő, számos bestseller szerzője
1914 Tábori György író, újságíró, forgatókönyvíró, rendező
1919 Balogh László író, költő, irodalomtörténész
1929 Lengyel Péter biokémikus, az MTA külső tagja
1934 Frenkl Róbert orvos, sportfiziológus, sportvezető, az evangélikus egyház egyik vezető személyisége
1940 Joszif Brodszkij Nobel-díjas orosz születésű amerikai költő és esszéista
1941 Bob Dylan irodalmi Nobel-díjas, Oscar- és Grammy-díjas amerikai zenész
1945 Priscilla Presley (er. Priscilla Ann Wagner) amerikai színésznő
1949 Jim Broadbent Oscar- és Golden Globe-díjas brit színész
1949 Roger Deakins kétszeres Oscar-díjas brit operatőr
1972 Baksa-Soós Attila író, költő, zenész, építész
1978 Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró
1979 Szitha Miklós zenész, a Liszt Ferenc-díjas Talamba ütőegyüttes tagja
1986 Jaskó Bálint színész
Május 24-én halt meg
1543 Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a Nap-központú (heliocentrikus) világrendszer kidolgozója
1814 Mitterpacher Lajos jezsuita szerzetes, természettudós, hazánkban elsőként tanított mezőgazdaságtant az egyetemen
1911 Bánffy Dezső politikus, 1895–1899 között miniszterelnök
1919 Amado Nervo mexikói költő, író és elbeszélő, diplomata
1949 Alekszej Viktorovics Scsuszev állami díjas szovjet építész
1969 Szilvásy Miklós olimpiai bajnok birkózó, edző
1974 Duke Ellington amerikai jazz-zenész, zongorista, zenekarvezető
1986 Dayka Margit Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
1993 Cseres Tibor Kossuth-díjas író
1994 Lakatos Sándor Liszt Ferenc-díjas cigányprímás, a népművészet mestere
2004 Jean Rousselot francia költő, a magyar költészet legnevesebb francia műfordítója
2019 Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója
2023 Tina Turner többszörös Grammy-díjas és Golden Globe-díjas amerikai énekesnő
