Erdély beleivódott a magyar identitásba, lelkileg elválaszthatatlan az összmagyarságtól – fogalmazott Kásler Miklós. Beszélt arról is, hogy Erdély az „autonómiák halmaza” volt, és Erdély az a föld, ahol létrejött a vallások békéje 1568-ban, megelőzve Európát.
A miniszter szerint ha nincs Erdély, akkor az ország három részre szakadása után megszűnik a magyar életforma, a magyar hadművészet, a magyar mentalitás, az az életszemlélet, ahogy mi, magyarok látjuk a teremtett Földet. A kiállítás kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak az épületeket kell nézni, hanem az azokat építő és a benne lakó embereket is.
Mintegy húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg májusban az erdélyi tájegység első része – mondta el Cseri Miklós főigazgató, aki szerint a szakmai és a laikus közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. Cseri Miklós kiemelte, hogy a tájegység nemcsak a szórakoztatást, az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentés is történt, mert a modernizációval gyorsan tűnnek el az épületek.
A skanzen számára nagy lehetőség és feladat, hogy segítsük ennek a traumának, ennek a történelmi kataklizmának a feldolgozását, hiszen a kibeszéletlenség, az Erdély-trauma, a Trianon-szindróma mind olyan problémái a társadalomnak, amelyekre adekvát válaszokat kell adni – fogalmazott a főigazgató.
A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott. Jelenleg a program első fele készült el, a második rész – amely még mintegy száz épületet jelent – a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg. A kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök nyitja meg.
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője az odafigyelés és a szeretet fontosságát emelte ki. A skanzen nem csupán turisztikai látványosság – hangsúlyozta –, hanem közvetítője a múltnak, értékőrzője a jelennek és tanítója a jövő generációinak. Az év végén az intézmény pedagógiai programkínálata is bekerült a Lázár Ervin-programba, amelynek célja, hogy lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül minden általános iskolás diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítsa a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, őshonos állatok bemutatóhelyeinek és múzeumok látogatásának élményét.
Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel.
Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A skanzen a történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.
Az Erdély épületegyüttes jelenleg több mint 10,1 milliárd forintból valósult meg, kormányzati forrásból.
Fotók: MTI/Mohai Balázs
