Szalai Kriszta arra a vakmerő merészségre vállalkozott, hogy április 23-án, feszegetve határait négyszer adja elő a Maradjunk annyiban című monodrámát: a Bohém Pinceszínházban háromszor, negyedjére, zárásképp pedig a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
„Úgy 26 éve egy utcán élő hajléktalan nővel hallottam riportot. Bölcs volt, okos volt, humora volt. Ha édesanyja nem teszi állami gondozásba, talán jogász vagy közgazdász lenne. Elhatároztam, megírom a történetét, hogy erőt merítsenek belőle. Azonban amikor találkoztunk, a kétségbeesés, a kitaszítottság áradt belőle. Eldöntöttem, kimegyek hajléktalannak öltözve az utcára, és megélem azt, amit egy utcára kiszorult megélt, hogy hiteles író legyek. A legnehezebb a szükség elvégzése volt, és persze a női szállóra egyik nap sem jutottam be.
Jutka az előadás által megélte az emberek szeretetét, amit addig nagyon ritkán kapott meg, így az előadás oda-vissza segít. A nézők valóban erőt meríthetnek a gondolataiból, az erejéből, Jutka pedig megélheti, hogy értékes ember, mert a darab második részében tőle kérdezhetnek a nézők” – fogalmazott a darabról Szalai Kriszta, aki öt napig hajléktalannak öltözve élt az utcán. Saját tapasztalatait és Lakatosné Jutka életének történetét írta színpadra.
Nyitókép: Szalai Kriszta. Fotó: Kolbe Gábor
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
