Hozzátette: az UNESCO azt nem szabályozza, hogy hány jelöltet vesz fel a világörökségi listára - ez alkalmanként lehet akár 5-10-15 helyszín is -, azt azonban korlátozza, hogy a több tucat beadvány közül összesen egyszerre 45 pályázatot vizsgál meg. A jelöltek pályázatait az UNESCO Világörökségi Központjának szakértői testületei véleményezik. A Világörökségi Bizottság 2008 nyári ülésszakán dönt arról, hogy mely helyszínek kerülhetnek a listára.
A Komárom-Révkomárom erődrendszer közös kérelmét január 26-án nyújtotta be a két ország UNESCO-nagykövete Párizsban. A magyar és szlovák szakértők több éven át készítették a térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentációt. Fejérdy Tamást szerint az anyag "egy átlagon felüli tervezetet tükröz", így jó esély van arra, a Komárom-Révkomárom erődrendszer 2008 nyarán felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára.
Úgy vélte, az egykori erődrendszer sajátosságai és a pályázat alapos előkészítése után "reményekkel várhatjuk" a Világörökségi Központ döntését. A KÖH elnökhelyettese hozzátette: amennyiben első körben nem kerülne a listára az erődrendszer, akkor vagy apróbb kiegészítésre vagy teljes átdolgozásra visszaküldhetik a pályázatot. Ilyenkor hónapokkal később ismét be lehet adni a kérvényt. Fejérdy Tamás a végleges visszautasításra nem számít, és szerinte "rengeteg mindent" tehetnek még a listára kerülésért: létfontosságú a helyszínek gondozása, fejlesztése, emellett pedig elengedhetetlen a lobbitevékenység folytatása is.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek. Varga István, a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: 2000-ben vetette fel először, hogy a 100 ezer négyzetméteres területet egy "határon átnyúló, kulturális komplexummá alakítsák át", amelyet az UNESCO Világörökségi Bizottsága elé is felterjeszthetnének.
Magyarország 1985-ben csatlakozott "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc, közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel szerepel a Világörökségi Listán. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
(Múlt-kor/MTI)
